Érre mennek

Izomsejtekből növesztenek műereket a szívműtétekhez

Érműtétek során gyakran szükség lenne az elzáródott vagy beszűkült érszakasz áthidalásához, kicseréléséhez új, egészséges érre, de a beteg szervezetében nem feltétlenül lehet ilyen pótláshoz hozzájutni.

2011.04.01 08:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Amerikai kutatók felfedezése szerint úgy tűnik, hogy rövidesen emberi sejtekből növesztett ér állhat a szakemberek rendelkezésére az igényelt méretben - olvasható a Science Translational Medicine legújabb számában.

Amikor egy főútvonal valamilyen okból járhatatlanná válik, a lezárása előtt lévő mellékutcába terelik a forgalmat, ahonnan az első párhuzamos utcán tovább folytathatjuk utunkat, majd a főútvonal járható szakaszába visszavezető mellékutcán visszatérhetünk az eredeti útvonalra. Szívinfarktus esetén valamelyik nagy koszorúér elzáródik, vagy nagyon beszűkül a keresztmetszete.

Ekkor a szívsebész az áthidaló (bypass) műtét során ugyanezt teszi: az átjárhatatlan szakaszt beültetett ér segítségével áthidalja.A koszorúér-szűkület esetében vagy az alsó végtagból kioperált visszeret, vagy a mellkasfalon futó ütőeret helyezi át a sebész az elzáródott szakasz áthidalására, de előfordul, hogy ennek technikai akadálya van.

Shannon L. M. Dahl és munkatársai olyan technikáról számolnak be, melynek során emberi erekből származó simaizomsejteket ültetnek rá olyan rugalmas és igen erős alapra, mint a fölszívódni képes varratok anyaga.


Az izomsejtek fehérjéket termelnek, elsősorban a kötőszövet alapját jelentő kollagént és bioszintetikus gyűrűvé formálódnak, majd csővé alakulnak. Ahogy a kollagénrostok szaporodnak, a kialakuló csöveken folyadékot áramoltatnak át, ezzel utánozva azt a nyomást, amelyet a műerekben majd a bennük áramló vér okoz.

Végül a kollagénalapú csövekből kimossák a maradék sejteket, hogy beültetés után a beteg szervezetének immunsejtjei ne termeljenek ellenanyagokat.

Jelenleg három milliméter, illetve hat milliméter átmérőjű mesterséges erek kifejlesztésén dolgoznak. Állatkisérletekben fél év után a nagyobb műerek 88 százalékban átjárhatóak maradtak majmok szervezetében, kutyákéban pedig a vékonyabbak 83 százaléka működött zavartalanul.

Emberi vizsgálatot még nem végeztek, de számítások szerint a mesterséges erekre csak az Egyesült Államok területén legalább félmillió betegnek volna évente szüksége.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.