Aggódik a WWF

Kipusztulhatnak a tigrisek - de van remény

A WWF szerint a tigrisek akár már 2022-re végleg kiveszhetnek a Föld színéről, de Jurj Trutnyev orosz természetvédelmi miniszter szerint Oroszországban a csíkos bundájú nagyvadak védelmére beindított program sikeres, és az amuri tigrisek állománya a mostani mintegy 400-ról félezerre emelkedhet.

2010.11.21 16:57MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

James P. Leape, a Természetvédelmi Világalap (WWF) vezérigazgatója és az orosz miniszter a Szentpéterváron vasárnap rendezett, úgynevezett Tigris-csúcson beszélt.

Leape arra hívta fel a figyelmet, hogy mire újra beköszönt a kínai naptár szerinti Tigris éve, 2022-re talán már ki is pusztul a faj akkor is, ha csak igen szűk korlátok között engedélyezett a vadászat. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a faj fennmaradjon, nem elég még a teljes vadászati tilalom sem, hanem gyökeresen ki kell irtani a trófeákra és a tigrisektől származó biológiai anyagok gyógyszerként való felhasználására irányuló keresletet. Emellett el kell érni, hogy a tigrisek lakta vidékeken élő emberek maguk is támogassák a faj megőrzését - mondta Leape.

Jurij Trutnyev orosz miniszter hangsúlyozta: az állomány a világon tíz év alatt harmincadára esett vissza, és a 8 alfaj közül három már ki is veszett. Ugyanakkor elmondta: Oroszország arra számít, hogy a területén élő állomány létszáma 2020-ra a mai mintegy 450-ról mintegy félezerre emelkedik. Mint mondta, eredményesnek bizonyult a fajmegőrzésére 2010-ben megújított program, amely egyebek között előirányozza a vadászat teljes tilalmát, az állatok szaporodásának ösztönzését és a magántulajdonban lévő tigrisbőrök nyilvántartásba vételét: ez utóbbi lehetővé teszi majd minden egyes darab legális eredetének vizsgálatát.

Trutnyev közölte, hogy korlátozásokat vezetnek be a tigrisek élőhelyein folytatandó gazdasági tevékenységre, az illegális erdőirtások megakadályozására, és egyebek mellett kötelezik a tigrisek fontosabb élőhelyein gazdasági tevékenységet folytatókat a kivágott fák és a tigrisek élelmének pótlására.

A miniszter szólt arról, hogy Moszkva az állatok védelmét össze akarja hangolni Iránnal és Kínával, mivel az e két országgal közös határvidéken is élnek tigrisek.

A már meglévő különleges tigrisvédelmi területekhez hamarosan továbbiakat alakítanak ki Kínával közösen a határ mindkét oldalán.


Emlékeztetett arra, hogy a Távol-Keleten a tigrisek állományát a XIX. század végén még ezer egyedre becsülték, de a XX. század negyvenes éveire a létszám alig 50 egyedre zuhant, és az elpusztult tigrisek 80 százaléka vadászok áldozatává vált.

A második világháború után a Szovjetunióban bevezették a teljes vadászati tilalmat, betiltották a fiatal állatok befogását, és a fajvédelmére 21 természetvédelmi területet 3 nemzeti parkot és 16 orvvadászoktól mentes övezetet alakítottak ki.

"Ettől kezdve szaporodásnak indult az állomány, és 2005-ben a felmérések kimutatták, hogy a létszám stabilizálódott és 450 egyed körül jár" - mondta.

A tanácskozáson annak a 13 országnak a küldöttségei vitatják meg a nagymacskák megőrzésére irányuló programot, ahol ma még élnek tigrisek a szabad természetben, és programot igyekeznek kidolgozni a tigrisek állományának 2020-ig történő megkétszerezésére.

Jelenleg becslések szerint mintegy 3000 tigris él a Földön a szabad természetben, de létszámuk alig tíz év alatt 40 százalékkal csökkent.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.