Nem kell többé donorra várni?

Új csoda: emberi májat növesztettek!

Csodaszámba megy egy új orvosi felfedezés: első ízben sikerült emberi májat növeszteni néhány sejtből, ami új reményt ad a májdonorra várók számára.

_{2010.11.03 14:45ma.hu - Sedró Ágnes}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Egy friss orvosi eredmény alapján úgy tűnik, egy évtizeden belül megvalósulhat a májátültetésre várók nagy álma: életük már nem egy másik ember halálától függ. A Wake Forest Egyetem regeneratív orvosi kutatóintézete (WFIRM) a hétvégén tartott konferencián számolt be a legújabb sikerről, miszerint néhány sejtből valódi májat tudtak növeszteni. Igaz, a „szerv” egyelőre mindössze 1-1,5 cm vastagra nőtt, de ez már elegendő volt ahhoz, hogy bebizonyítsák, maga az eljárás működőképes.

_{Fotó: MedIndia}

A tudósok elismerik, hogy egyelőre még sok technikai akadály áll a teljes siker útjában, de a beszámolóknak köszönhetően új reménysugár csillant fel a géntechnológia csodáira várók előtt.

Nem véletlen egyébként, hogy az áttörésnek számító tudományos felfedezést épp a Wake Forest orvosai tették meg, szakmai körökben a legelismertebb orvosok dolgoznak ebben az intézetben.

Az eredmény hallatán persze nem árt óvatosnak lenni, hisz minden ilyen kutatás kockázatokkal is jár. Egy másik csapat nemrég „biológiai vázra” helyezett májsejteket és így próbált májat növeszteni, a kísérlet során az új májat visszaültették és a „beteg” egy ideig túlélte az átültetést.

A kísérlet azonban teljes egészében állati szövetekkel folyt, patkányból vett „vázon” patkánysejtekből növesztettek májat.

_{Fotó: Med MD}

A Wake Forest ehhez hasonló technikát használt, de ők már emberi sejteket ültettek az állati alapra, és ez mindenképp óriási lépésnek számít a tudomány szempontjából.

Korábban egyébként egyszerűbb szerveket már sikeresen pótoltak ilyen módszerrel, egy 10 éves fiúnak például a saját őssejtjeiből egy átültetett „vázra” növesztettek új légcsövet.

A WFIRM kutatói szerint valószínűleg már csak idő kérdése, mikor lehet bonyolultabb szerveket - mint például a máj, tüdő vagy szív - lecserélni hasonló módon. Elképzelhető például, hogy a tönkrement szervnél a tudósok az élő organizmust veszik alapul, és biológiai „mosószerekkel” eltávolítják a sérült sejteket, míg csak egy kollagénváz marad.

Az egyszerűbb szerveknél könnyű a sérült sejtek helyére újat növeszteni, mert itt csak egyfajta sejtnek kell megtelepednie, viszonylag egyszerű formában, lásd a légcső sikerességét.

_{Fotó: myhealtguardian.com}

A máj viszont ennél jóval bonyolultabb szerv, összetett funkcióval és bonyolult formával: sűrű szövetből és erek szerteágazó hálójából áll. A most „növesztett” másfél centis darab ezt a felépítést jól szimbolizálta, annak ellenére, hogy mindössze egy héten keresztül növesztették, bár ezalatt folyamatosan felügyelték a hőmérsékletet és a tápanyag-ellátást.

A Wake Forest tudósai azt remélik, a sejtek testen belül is ilyen hamar képesek lesznek regenerálódni. Hogy mennyire vagyunk még a teljes sikertől, azt nagyon jól mutatja az a tény, hogy egy teljes májnak a tömege több kiló is lehet, ez a mostani másfél centis szövetdarab viszont mindössze 0,2 grammot (!) tesz ki.

Úgy tűnik tehát, hogy valami egyéb növekedésserkentőt is be kell majd vetni a kielégítő májtermelődés elősegítéséhez, és ez nem lesz egyszerű feladat, ha még a máj bonyolult felépítését is figyelembe vesszük.

Ráadásul olyan aggodalmak is megjelentek, hogy a sejtek növelésekor adott „tápanyagok” nemcsak a szövetet, de a vázat is táplálják, így könnyen lehet, hogy a teljes szerv elkezd nőni.

_{Fotó: s-cool.co.uk}

A biováz forrása is etikai problémákat vethet fel, hisz ahogy a teljes szervet, ezt is valahonnan elő kell teremteni, vagyis szinte ugyanott vagyunk, mint az eredeti donorkérdésnél.

Előny azonban, hogy míg egy szervátültetésnél alapfeltétel, hogy az elhunyt és az új szervre váró beteg biológiailag minél közelebb álljon egymáshoz, elkerülendő az autoimmun reakciókat és a kilökődést, addig a biováz „használatával” bárki alkalmas lehet donornak, a beteg pedig a saját sejtjeit kapja vissza, amit a szervezete biztosan befogad.

Ettől függetlenül persze már gondolkoznak egy szintetikus váz létrehozásán is, ami kétséget kizáróan oldja majd meg a donorkérdést.

Etikailag ezek után már csupán arra kell választ találni, hogy meddig ember még az ember és mikortól tekinthetjük klónnak?

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter