Csak egy újabb döfés?

Az olaj csak az utolsó csepp: a Mexikói-öböl évtizedes kálváriája

A BP-olajkatasztrófa a Mexikói-öbölre irányította a nemzetközi közfigyelmet: milliók követik aggódva az olajszivárgás kiváltotta környezetszennyezést, a nyílt tenger és az Egyesült Államok harmadik partvonalaként ismert texasi-louisianai-floridai partvidék élővilágának agóniáját.

2010.09.24 09:12MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A valóság azonban az, hogy a BP-olajszennyezés már a sokadik szeg a koporsóban: a Mexikói-öblöt évtizedek óta szennyezi az olajkitermelés, a Mississippi által lehordott szennyvíz és a feleslegessé vált hadianyag - idézi fel cikkében a The New York Times globális kiadása, az International Herald Tribune (IHT).

A Mexikói-öböl az északi félteke egyik legsokszínűbb ökoszisztémájával, leggazdagabb élővilágával rendelkező térsége, egyúttal az ember által is kitermelhető számos természeti erőforrás - köztük az olaj - jelentős lelőhelye is. Az öböl középső és nyugati részén ennek megfelelően mintegy 4 ezer földgáz- és olajkút, illetve több tízezer mérföldnyi csővezeték található.

A kormányzati statisztikák szerint 1964-től a BP Deepwater Horizon nevű olajkútjának április 20-i felrobbanásáig legalább félmillió hordónyi olaj és más, kitermeléskor keletkező folyadék szivárgott ki a létesítményekből. Már e szám szerint legalább 324 korábban regisztrált szivárgás közül is négyben része volt a Deepwater Horizonon található berendezések meghibásodásának és a nyomukban bekövetkező baleseteknek. A statisztikák szerint azonban még ennél a félmillió hordónál is jóval több került a tengerbe a szövetségi államok felségvizein található kutak, vezetékek és hajók szivárgása következtében. Egyedül Louisiana államban több száz szivárgást regisztráltak az utóbbi évtizedekben, köztük többet már idén április 20. óta.

A fúrások melléktermékeként keletkező, olajat, kenőanyagot és nehézfémeket tartalmazó folyadékból minden évben több ezer tonna szennyezi az öböl vizét, teljesen legálisan, az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala (EPA) által szabályozott módon. A mellékfolyadékot emellett olykor illegálisan is kieresztik az olajcégek, mint ahogyan ezt Robert Wiygul, az öböl menti államokban dolgozó környezeti jogász féltucatnyi perben igazolta az 1990-es évek elején.


Az olajkitermelés mellett jelentős környezetpusztító hatása van annak a szennyvíznek is, amelyet évről évre a Mississippi zúdít az öbölbe. Ez a szennyezés a folyó hatalmas vízgyűjtő területén számos forrásból táplálkozik, így kukoricaföldekről, víztisztító üzemekből, olajfoltos parkolókból vagy épp golfpályákról.

A Mississippi torkolatánál, Louisiana partjainál a szennyvíz hatására majdnem minden nyáron hatalmas - idén Belgium méretű - "halott zóna" alakul ki.

Az öblöt mindezeken túl hadianyag-temetőként is "hasznosították".

Hivatalos források is elismerik, hogy a második világháború után nagy mennyiségű bombát, vegyi fegyvert és más hadianyagot süllyesztettek el a tengerbe. Ezek most az öböl fenekén hevernek mindenfelé, sokszor a kijelölt "lerakóhelyektől" mérföldekre, olyan területeken, ahol olajkitermelés is folyik. Az amerikai lap tudósítása szerint

a partvonal is szétesőben van.

Louisiana gazdag élővilágú vizenyős parti területeit az olaj- és gázkitermelés, a hajózás és az árvízvédelem érdekében felszabdalták és erőteljesen átalakították, így a természetes terület összességében több mint 5 ezer négyzetkilométerrel lett kisebb 1930 óta.


"Ez az ország áldozati zónája több mint ötven éve" - foglalta össze Aaron Viles, a Gulf Restoration Network - egy, az öböl helyreállításáért küzdő nonprofit hálózat - kampányigazgatója.

Másodlagos szerepben

Az öböl térségében élők arra panaszkodnak, hogy a kormány kevés figyelmet és anyagi erőforrást fordít a Mexikói-öböl és a part menti államok környezeti és gazdasági problémáinak enyhítésére. A helyiek visszatérően felemlegetik például, hogy a környezetvédelmi hivatal (EPA) az elmúlt évtizedben közel ötször annyi pénzt fordított a szövetségi fővárost határoló Chesapeake-öböl fejlesztését célzó programra, mint a Mexikói-öböl hasonló programjára. A Nagy-tavak fejlesztési projektje pedig több mint négyszer annyi forrásból gazdálkodhat, mint a déli öbölé. Ami a környezetvédelmi szabályozás szigorítását illeti, a legnagyobb akadályt éppen a part menti államok ellenállása jelenti, amelyek közül néhány az ország legszegényebbjei közé tartozik. Érvelésük szerint a túlságosan szigorú szabályozás elűzné a beruházókat és munkanélküliséget gerjesztene, ezért a megengedő ipari és építési szabályozás fenntartása kívánatos a szemükben.

Az ország jól finanszírozott zöldszervezetei is csak ritkán emelik fel szavukat az öbölért.

Kieran Suckling, a Center for Biological Diversity alapítója szerint többek között ezért engedhette meg magának a tengeri olajfúrásokat is ellenőrző szövetségi hatóság (MMS), hogy olyan felületes munkát végezzen itt, amely "tíz percig sem állt volna meg a lábán az ország északkeleti vagy északnyugati részében".

A zöldek hallgatásának okát azzal magyarázta, hogy vagy túlságosan távol működnek az öböltől - saját szervezetének sincs ott irodája -, ezért nincsenek tisztában a problémákkal, vagy tudatában vannak ugyan a gondoknak, de nem merik felvállalni a konfliktust a helyi politikai erőkkel. A harmadik megoldás az lehet, hogy "nem is akarják felvállalni a konfliktust, mert már leírták az öblöt mint Amerika szeméttelepét" - fogalmazott Suckling.

A Mexikói-öböl dilemmáját - sok más környezetvédelmi kérdésével egyetemben - talán Felicia Coleman, a Floridai Állami Egyetem parti és tengeri laboratóriumának igazgatója fogalmazta meg a legtalálóbban: "Elképesztő mértékű felháborodást tapasztalni az olajszennyezés miatt, és ez helyes is. De mikor háborodunk fel azon az ezernyi és milliónyi apró kis seben, amelyet nap mint nap ejtünk az öböl élővilágán?"

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.