I. Ferenc egyetlen fia volt az áldozat

Habsburg tragédia: 120 éve történt a mayerlingi kettős öngyilkosság

Százhúsz éve, 1889. január 30-án a Bécs melletti mayerlingi vadászlakban holtan találták Rudolf osztrák-magyar trónörököst és szeretőjét, Vetsera Máriát. A hír szinte hisztérikus hangulatot keltett a Monarchiában.

2009.01.28 15:50MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Főként annak magyar felében, ahol igen nagy reményekkel tekintettek a kivételes tehetségű, felvilágosult szellemű és művelt Rudolfra.

I. Ferenc József egyetlen fia 1858. augusztus 21-én született. A katonai nevelés mellett jogot, művészetet, irodalmat és nyelveket tanult, emellett sokat utazott. 1881-ben - politikai okokból - elvette Stefánia belga hercegnőt, de soha nem tudta megszeretni a rátukmált feleséget. A soknemzetiségű Monarchia problémáit tisztán látó, liberális és antiklerikális nézeteit nyíltan hangoztató Rudolfot apja nem volt hajlandó az államügyek közelébe engedni.

A magyarbarát hírében álló, a népnyelvben Rezső királyfinak emlegetett főherceg energiáit így más téren élte ki: radikális cikkeket írt és vadászott, nem csak állatokra... 1887 végén beleszeretett a 17 éves Vetsera Mária bárónőbe, akit feleségül akart venni. Apja ezt kategorikusan megtiltotta, sőt (az összeesküvés-elméletek hívei szerint) azt is közölte fiával, hogy kizárja az utódlásból. A depressziós, kétségbeesett Rudolfot 1889. január 30-án reggel szeretőjével együtt lőtt sebekkel holtan találták a mayerlingi vadászkastélyban.

A hivatalos verzió szerint rábeszélte szeretőjét, hogy legyenek együtt öngyilkosok, majd előbb Máriát, utána magát lőtte le - avagy egymást lőtték le - avagy mindketten öngyilkosok lettek. Ahogy ilyenkor lenni szokott, már a temetés másnapján a legvadabb híresztelések kaptak szárnyra, azóta a halál okaként és módjaként több mint negyven változat merült fel.

Az egyik szerint a terhes Vetsera Mária a magzatelhajtásba halt bele, ezután követte Rudolf a halálba; élénkebb fantáziájúak szerint egy féltékeny erdész kényszerítette öngyilkosságra Rudolfot; megint mások egy teherbe ejtett hercegnő fivérével vívott amerikai párbajt gyanítanak a háttérben. Prózaibb verzió, hogy Rudolf veszekedés közben vesztette életét, s szerelme önként választotta a halált, vagy hogy ittas vadásztársai lőtték le előbb Máriát, majd verekedés közben Rudolfot, de a tettesek magas rangja miatt inkább eltussolták a botrányt.

A nagypolitikai összeesküvés-elméletek hívei szerint Rudolfot apja parancsára kivégezték, megint mások úgy vélik, hogy egy franciák által előkészített puccsban nem akart részt venni, ezért mondták ki rá a halálos ítéletet Párizsban. Természetesen vannak olyan teóriák is, hogy Rudolf megrendezte saját halálát, szeretőjével elmenekült és messze-messze éltek boldogan.

A gyilkossági elmélet hívei az egyházi temetés tényét szokták érvként felhozni, mert a katolikus egyház szabályai szerint ez öngyilkosnak nem jár - a másik fél viszont azzal érvel, hogy Ferenc József fiának elmebajára hivatkozva eszközölte ki az engedélyt a pápától.
A teljes igazság vélhetőleg soha nem fog kiderülni, legjobban talán Kant egyik mondása jellemzi a helyzetet: "Nem kell mindent elhinni, amit az emberek mondanak, de azt sem kell hinni, hogy minden alap nélkül mondják."

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.