Kisebb lett az arcunk

A húsfogyasztás is segíthette az emberi evolúciót

A nyers hús fogyasztása és kőeszközök készítése segíthette elő, hogy a modern emberek foga és arca kisebbé vált, mint őseiké.

2016.03.10 11:28MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy új vizsgálat szerint a hús és az eszközök, nem pedig a főzés megjelenése tette lehetővé, hogy a korai emberek kisebb rágószervre tegyenek szert - írja a Hirado.hu. Mindez magával vonhatott egyéb változásokat is, úgymint javuló beszédképességet, sőt még az agyméret módosulását is. A szerzők szerint a főzés sokkal később vált mindennapossá.

A Harvard Egyetem szakembereinek eredményeiről a Nature számolt be.

Nemünk, a Homo legkorábbi tagjaitól alig találunk maradványokat. Mire körülbelül kétmillió éve megjelent a Homo erectus, az embert már nagyobb agyméret és olyan testfelépítés jellemezte, amely megnövelte a napi energiakövetelményeket. Paradox módon a Homo erectusnak viszont foga lett kisebb, emellett gyengébbé vált rágóizma és harapási ereje.

A kutatók eredményei szerint a változások egyik lehetséges oka, a főzés csak 500 ezer évvel ezelőtt terjedt el, vagyis valószínűleg nem játszott fontos szerepet a kisebb rágóizmok és fogak kifejlődésében.

A szerzők szerint, ha megfigyeljük a csimpánzokat, kiderül, hogy napjuk felét rágással töltik. Az emberi evolúció valamely pontján történt valami, aminek folytán a modern ember kevesebb mennyiségű élelemmel is beérte. Ezt a változást két tényező váltotta ki: a modern ember jobb minőségű ételt evett őseinél, ami ráadásul feldolgozott volt.

A rágási teljesítményt egy kísérlettel értékelték ki: felnőtt alanyoknak húsmintákat és olyan zöldségeket adtak, amelyeket korai őseink a hús táplálkozásukba illesztése előtt fogyaszthattak. Nyomon követték a rágáshoz szükséges izommunkát, illetve azt, mennyire sikerült megrágni a táplálékot nyelés előtt.

Az eredmények azt sugallják, hogy az egyharmad részben húst felölelő étkezéssel, és a táplálék feldolgozásához kőeszközök - a hús felszeleteléséhez és a növényi anyag összezúzásához - bevetésével a korai embereknek 17 százalékkal ritkábban, és 26 százalékkal gyengébben kellett rágniuk.

Hozzátették, a húsfogyasztás nagyrészt a mechanikai feldolgozástól függött, amelyet pedig a felszabdalási technológia feltalálása tett lehetővé. Magyarázatuk szerint a húsevéshez kalóriára lebontva kevesebb rágóerőre van szükség, mint bizonyos, a korai hominináknak elérhető, durvább növények fogyasztásához.

Viszont a homininák rágófogának hatástalansága - mivel a ragadozókkal ellentétben, amelyek foga a hús felszabdalására fejlődött, az emberiek mozsárra hajaznak leginkább, és zúznak - a nyers hús széttépésében korlátozhatta eme típusú étkezés előnyeit a kőeszközök körülbelül 3,3 millió évvel ezelőtti feltalálásáig.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.