Gyomnövény-maradványok alapján

Az eddig véltnél tízezer évvel korábbra nyúlik vissza a földművelés kezdete

Az eddig véltnél jóval korábbra, mintegy 23 ezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza a földművelés első lépései.

2015.07.23 18:45MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/Arkorn

Az eddig véltnél jóval korábbra, mintegy 23 ezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza a földművelés első lépései - véli egy nemzetközi kutatócsoport. A szakemberek az izraeli Galileai-tenger partján felfedezett gyomnövény-maradványokra alapozva döntötték meg azt a korábbi elméletet, amely szerint a növénytermesztésbe 11 700 évvel ezelőtt fogtak bele a termékeny félhold iráni területén.

"A teljesen fejlett mezőgazdaság csak jóval később alakult ki, ám tanulmányunk azt mutatja, hogy a kezdetleges növénytermesztés az eddig véltnél sokkal korábbra nyúlik vissza, ami jó okot ad számunkra, hogy újragondoljuk őseinek képességeit" - húzta alá a tanulmány készítésében részt vevő Marcelo Sternberg, a Tel-Avivi Egyetem professzora.

Az izraeli Bar-Ilan Egyetem munkatársaként dolgozó Ehud Weiss által vezetett kutatócsoport az Ohalo II nevű halászó-vadászó-gyűjtögető nép Galileai-tengernél virágzott településén talált gyomnövény-maradványokra alapozta eredményeit.

A PLOS ONE című folyóiratban közölt tanulmány készítői a háziasított gabonafélék morfológiai jellemzői és aratóeszközök nyomai után kutatva elemezték a gyomnövény-maradványokat, amelyek jelenléte már önmagában bizonyítja a kezdetleges mezőgazdaság kibontakozását.

Az ásatási területen hat épület maradványaira és gazdag növénygyűjteményre bukkantak a szakemberek. Nagyjából 150 ezer növényminta elemzését követően a kutatók arra jutottak, hogy a területen élt korai emberek több mint 140 növényfajt gyűjtöttek össze. Ezek között 13 ismert gyomnövény és olyan ehető gabonák is megtalálhatóak, mint a vad tönkebúza, a vadárpa és a vadzab.

A kutatók találtak egy kőből készült őrlőeszközt, amelyet gabonakeményítő kinyerésére használtak, továbbá szétszórt magokat az eszköz körül, ami azt jelzi, hogy a szemeket fogyasztás céljából dolgozták fel - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A szakemberek nagy számban találtak olyan gabonákat, amelyek magjain sajátos forradások láthatóak, ami azt jelzi, hogy ezek a növények valószínűleg szántóföldeken nőttek, továbbá a sarlópengék jelenléte is arra utal, hogy a terület lakóinál bevett gyakorlat volt a betakarítás.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.