Pilisi Parkerdő Zrt.

Miért jön be a vaddisznó a városba?

Az erdei nagyvadfajok közül a vaddisznó belterületi megjelenése Budapest környékén, illetve a Dunakanyar több településén, de Tatabányán, Salgótarjánban és a Balaton-felvidéken is problémákat okoz.

_{2015.05.05 10:26ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A vaddisznók belterületi viselkedését feltérképező kutatást kezdeményezett a Pilisi Parkerdő.

A vaddisznó jelenlétével kapcsolatos gondok megoldása együttgondolkodást igényel, a „városi vadgazdálkodás” jogi és szervezetrendszerének kialakítását, valamint a lakosság védekezését teszi szükségessé – állapítja meg a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából, a Dr. Heltai Miklós, a gödöllői Szent István Egyetem egyetemi docense vezetésével végzett kutatás.


„A Budapest belterületén megjelenő vaddisznók élőhelyhasználatának és táplálkozásának vizsgálata” című jelentés alapvető célja azt tisztázni, hogy a vaddisznók belterületi megjelenése a külterületi erdőkből érkező állatokhoz, vagy a belterületen megtelepedett egyedekhez köthető.

A rendkívül alkalmazkodó képes vaddisznó sokféle élőhelyen, köztük a vadon élő állatok által alapvetően elkerült városokban is meg tud élni. Az új élőhelyek meghódításának és számos emlős vadfajt felülmúló szaporaságának köszönhetően a vaddisznó ellenáll az állománycsökkentési törekvéseknek.

A lakott területeknek több olyan vonzó, előnyös hatása ismert (kedvezőbb mikroklíma, különösen télen; száraz évszakban locsolt zöldfelületek, megfelelő búvóhelyek és nagy mennyiségű táplálék), amelyek a Magyarországon őshonos, kiemelkedő intelligenciával bíró állat betelepedését megkönnyítik.

A városokban való megjelenés jelensége idehaza új. A vaddisznók Európában egyre többfelé okoznak jelentős károkat, így például Barcelonában és Berlinben is. A spanyol nagyvárosban a megfigyelők már nem is az emberhez való alkalmazkodásról, hozzászokásról, hanem inkább közömbössé válásról írnak. A berlini tapasztalatok alapján pedig az állatok nemcsak magánkerteket, hanem futballpályákat és városi parkokat, azaz forgalmas közösségi tereket is feltúrnak.

_{Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.}

A vaddisznókkal kapcsolatos, belterületi, lakossági bejelentések helyszíneit vizsgálva megállapítható, hogy azok nagyobb része a belterület határain belüli zöldterületekhez kapcsolódnak. Ezek általában erdőfoltok, vagy bozótos élőhelyek, melyek sok esetben a külterületi erdőkhöz zöldfolyosókkal kapcsolódnak, és amelyekben tilos a vadászat.

Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy vannak kondák, amelyek állandóan a belterületen élnek.

Az erdészeti vizsgálatokat kiértékelve megállapítható, hogy a vaddisznók városban használt élőhelyei gyakorisági sorrendben a következők:
- belterületi erdei élőhely (35,7 százalék),
- elhagyott, de bekerített kertek (28,6 százalék),
- elhanyagolt telkek és lakott területre beilleszkedett erdő (10,7 százalék),
- közterület (7 százalék).

Az állatok a legritkábban, mindössze az esetek 3,6 százalékában térnek be gondozott kertekbe, azokba is csak akkor, ha a nem megfelelően elkészített kerítés nem akadályozza ezt meg.

Az egyes élőhelyek nemcsak jellemzően vonzó tényezőkkel rendelkeznek, hanem a vaddisznó jelenlétének jellemző nyomait (túrás, vacok, csapások) is viselik. A közterületek és gondozott kertek kivételével mindenhol a búvóhely megléte volt az egyik legfontosabb tényező. A belterületen károkat okozó vaddisznók a közvélekedéssel ellentétben – miszerint az erdőkből „szöknek be” a városba – eleve lakott területen élnek, és nem is térnek vissza a külterületi erdőkbe.

A GPS jeladóval ellátott példány mozgásának vizsgálatából kiderül, hogy naponta igen kicsi, csak néhány száz méteres távolságot tesznek meg, búvóhelyük és táplálkozási helyük gyakorlatilag ugyanott, az összefüggő erdőtömbtől távoli belterületen található. A táplálkozásukat érintő, összesen 34, a belterület közvetlen közelében elejtett vaddisznó gyomortartalma alapján végzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a vaddisznók elsősorban növényeket fogyasztanak, ráadásul olyan lágyszárúakat, amelyek nagy mennyiségben a belterületen is rendelkezésre állnak. Jelentős emellett az ember által „felkínált” táplálékforrások, (zöld)hulladékok szerepe is a táplálkozásban.

Az új élőhelyen megjelenő állatokkal szemben ugyanakkor a külterületi erdőket kezelő Parkerdő nem „járhat el”: a hatályos vadászati törvény szerint a vadászatra jogosult vadászati szempontból nem kezeli, és nem is kezelheti a belterületet – ezzel potenciálisan veszélyeztetné a terület lakosságának testi épségét.

Mindezek miatt az Erdészet az üzemi körén kívül eső probléma megoldásában segítséget tud nyújtani, de a vadászható vadfaj belterületi megtelepedését egymagában meggátolni nem feladata.

A kutatás legfontosabb megállapításait összegezve a következőket tehetjük, hogy kevesebb vaddisznó éljen a lakott területen, vagyis a következőképpen lehet csökkenteni vagy megelőzni a károsításokat:

* Fontos, hogy az erdők közelében élők ne etessék az állatokat, lehetőség szerint zárják el a kukákat, ne szórjanak ki zöldterületre konyhai hulladékot, kerti nyesedéket.
* Az illegális kommunális és zöldhulladék-lerakókat fel kell számolni. Az ember által nyújtott táplálékforrásokat (pázsit, állati hulladék, gyümölcs) ugyanis a vaddisznó felleli és hasznosítja.
* A felhagyott, nem gondozott, elhanyagolt kertek takarást adó aljnövényzetét kaszálni kell, a bent lévő szemetet eltávolítani, a kerítéseket kijavítani és megerősíteni szükséges.
* Az elhagyott gyümölcsösök, kiskertek kerítéseit újra kell építeni, szükség esetén a gyümölcsfákat kivágni, a területeket takarítani, átláthatóvá tenni.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter