Akusztikus zavarkeltők

Hosszú farka menti meg a lepkét

Nem akar denevérvacsora lenni a holdasszövő lepke, ezért meglepő módosítást eszközölt testén.

2015.02.18 11:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Forrás: Forrás: LGPatrick, Flickr CC By 2.0

Érthető a lepkék színvilágának változatossága: vagy elrejtőzni akarnak a rájuk vadászó madarak és más rovarok elől, vagy éppenséggel fel akarják magukra hívni a figyelmet párzáskor. Hasonlóra éjszakai rokonaik is törekednek, ám, mivel rájuk nem vizuális beazonosításra kihegyezett fajok éhesek, eltérő trükköket kell alkalmazniuk.

Jó példa erre a holdasszövő lepke, melynek legfőbb ellensége a denevér. Az éjszaka vadászó bőregér azonban nem látja, hanem ultrahang segítségével azonosítja be áldozatait, így a lepkének sem optikai, hanem akusztikai védelemre volt szüksége. Ezt pedig megnyúlt farkával érte el. Ez a testrésze ugyanis olyan akusztikus jeleket generál, ami összezavarja a denevéreket.

A lepke két részből álló, mintegy 4 centiméteres hosszra megnövő farka sokáig rejtély volt a tudomány számára. Korábban azt hitték, hogy repüléstani jelentősége van, de aztán eltávolításával kiderült, hogy az állat röpképessége jelentősen nem változik. Először 1903-ban jelent meg egy tanulmány, ami a denevér echolokációs funkciójának megzavarását kötötte a lepke farkához, de ennek tudományos bizonyítékokkal való alátámasztására mostanáig várni kellett.

Három amerikai felsőoktatási intézmény (a Boise Állami Egyetem, a Floridai Egyetem és az Északkeleti Ohiói Orvosi Egyetem) együttműködésével zajlott le az a kísérlet, melynek során 162 holdasszövő lepkét tettek ki nyolc denevér támadásának. A rovarok felének eltávolították a farkát, másik felük eredeti testfelépítéssel vágott neki a "túlélőtúrának". Egy sötét szobában került sor a vizsgálatra: a lepkéket egy vékony damil segítségével a plafonhoz rögzítették, mégpedig hármasával. Egy farkatlan, egy farkas holdasszövő lepke és egy harmadik, farok nélküli faj (a kontrollcsoport) alkotta trió nézett szembe az éhes rovarevőkkel.

Miután szabadjára engedték a denevért, nagysebességű infravörös kamerával és ultrahangot rögzíteni képes mikrofonnal figyelték meg az eseményeket. Ennek során kiderült, hogy óriási különbség van a farokkal rendelkező és az anélküli lepkék áldozatul esése között. Előbbieknek harmadát (34,5 százalékát) kapták csak el a denevérek, míg utóbbiak négyötöde (81,3 százaléka) vacsorává vált. Ennek oka, hogy a denevérek a támadások 55 százalékában a rovarok farkát vették célba. Azonban akkor, amikor így tettek, csupán az esetek 4 százalékában tudták elkapni az ízeltlábúakat. Valahogy így, nézze csak:

Holdasszövő lepke
Az Actias Luna egy nagy testű éjjeli lepke faj, amely Észak-Amerika egész területén honos, nem túl gyakori lepkefaj. A kifejlett egyedek szárnyainak fesztávolsága 12 cm körül van. Arról nevezetes, hogy az állatvilágban neki van a legfejlettebb szaglása: akár 11 km távolságból képes érzékelni a fajtársai által kibocsátott feromon részecskéket. (forrás: Wikipedia)

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.