És még csak világgá sem kellett menni hozzá

Ilyen az üstököspor

Tudta, hogy a Földön is található üstököspor? Igaz, a kutatóknak csak a napokban először sikerült mintához jutniuk.

2014.12.24 15:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Takaaki Noguchi

A fenti képen látható porszemcse nem "közönséges" szilícium-darabka; az apró objektumot egy üstökös hagyta a Földön. Ugyan naponta nagyjából egy tonnányi, űrből érkező anyaggal gyarapodik anyabolygónk, csak most először sikerült rábukkanni "itt helyben" olyan anyagmaradványra, mely egyértelműen egy üstökös porából származik. A kutatók a mintára az Antarktiszon akadtak rá, bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy nem kell egy évtizedet és sok millió kilométert utazni az üstökösök anyagszerkezetének vizsgálatához.

Nem kell, de azért lehet. Hiszen a Rosetta űrszonda és a Csurjumov-Geraszimenkó üstökös nélkül nem tudnánk azt például, hogy hova "tűnik" egy üstökös csóvája, ha megközelítjük. Az ESA űrszondájának közeli felvételein uganis nem látszik - hova lett tehát a jég- és porfelhő? Az érdekes kérdésre Gerhard Schwehm, a Rosetta-küldetés korábbi menedzsere adja meg a választ.

"[Az üstökös közelében lenni] olyan, mintha ködben tartózkodnánk" - árulta el Schwehm, aki szerint az üstökös "farka" nagyon másképp néz ki közelről, mint a Földről. Egy ködös városból távolról csak annak sziluettje látszódik, de az utcákon sétálgatva szinte fel sem tűnik a légköri jelenség (azért ez nyilván függ a pára koncentrációjától is). A köd tulajdonképpen a földfelszínen található felhő; vízrészecskéi távolról nézve visszaverik a fényt, ám közvetlen közelről gyakorlatilag átlátszóak. Az üstökös esetében ráadásul még csak nem is valami vastag ez a "felhőréteg".

"Kevesebb porrészecskéről beszélünk, mint amennyi abban a szobában van, ahol most éppen olvassa ezt a cikket" - érzékeltette az arányokat Dr. Schwehm. Bizonyára ön is tapasztalta már, hogy a porrészecskék erős napfényben láthatóvá válnak, de egyébként észrevétlenek maradnak az emberi szem számára - íme a megoldás a Csurjumov-Geraszimenkó "hiányzó" csóvájára.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.