Minden a Napon múlik

Mi lesz a megtorpedózott üstökössel?

10 évig tartott, de telibe találtuk az üstököst: ember alkotta tárgy szállt le a száguldó objektumra. Sajnos a landolás nem volt tökéletes, és most - energia híján - kényszerpihenőjét tölti a szonda. De vajon magához térhet még?

2014.12.21 18:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
Forrás: Wikipedia

Akit kicsit is érdekel az űrkutatás, gyakorlatilag élő egyenes adásban követhette nyomon az ESA közel 10 évig tartó Rosetta-projektjének célba érését. Az űrszonda sikeresen közelítette meg a 67P-nek nevezett üstököst (a Csurjumov-Geraszimenkót), és telibe is találta leszálló egységével, a Philea-val. Utóbbi azonban szerencsétlenül érkezett le, némi pattogás után eldőlt, így az energiáját biztosítani hivatott nappaneleket nem (illetve alig) éri napsugárzás. Pár mérést és néhány adatot azért vissza tudott küldeni a Földre, ami már így is óriási eredmény, de még bőven lenne tennivaló.

Kérdés, hogy vajon sor kerülhet-e erre. Az Európai Űrhivatal szakemberei bizakodóak. A "Csuri" ugyanis napközeli pályán halad, pontosabban egyre inkább megközelíti Napunkat. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több napsugárzás éri, és talán olyan pozíciót is felvesz majd, amikor ezek a sugarak a mostaninál sokkal jobban is megvilágíthatják a kényszerpihenőjét töltő Philae szondát.

Ennek valószínűségét a jövő hét elejére pontosabban belőhetjük. A Rosetta ugyanis készített pár képet leszállóegységéről, ezek elemzésével pedig fény derülhet (elnézést a szóviccért) arra, hogy vajon kaphat-e elegendő napsugárzást a Philae 2015-ben ahhoz, hogy folytathassa munkáját.

Most sincsen elvágva teljesen minden energiától a szonda; a Rosetta csapat megalkotta a robot környezetének 3D-s modelljét a fenti képek alapján. Számítások szerint naponta nagyjából 4-4,5 órán keresztül éri napsugárzás a Philae paneljeit, ami elegendő ahhoz, hogy "melegen tartsák", de ahhoz nem, hogy kísérletezgethessen. Ha azonban "forró lesz a nyár" (azaz a Naphoz közel kerülve több fényt kap), akkor nemsokára újra nekiláthat a munkának.

"Pesszimista becslés szerint Húsvét után, optimistán jóval azelőtt" - válaszolt a szonda feléledésének idejét firtató kérdésre Jean-Pierre Bibring, a leszállóegységért felelős csapat vezető kutatója. Bibring szerint minden azon múlik, hogy hogyan kel fel és nyugszik le a Nap majd az üstökös horizontján, vagyis mennyi sugárzás éri a nappaneleket.

És, ki tudja, talán még jobb is, hogy így alakult a leszállás. Az ESA reményei szerint olyan helyre pottyant a Philae, ahol akár jégre is bukkanhatnak, vagy - drukkoljunk - szerves anyag nyomára akadhatnak. És AZ mindent megváltoztathat.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.