Közel 13 méter magas
III. Amenhotep 3000 éve darabjaiban heverő szobrát állították helyre Luxorban
A 18. dinasztia uralkodóját lépő pozícióban ábrázoló kőszobor III. Amenhotep temetkezési templomának északi kapujánál áll, nyugatra a fáraó egy hasonló képmásától, amelyet ez év márciusában állítottak helyre.
2014.12.16 01:30MTIIII. Amenhotep fáraó egy közel 13 méter magas, több mint háromezer évig darabjaiban heverő állószobrát leplezték le az egyiptomi Luxorban. A 18. dinasztia uralkodóját lépő pozícióban ábrázoló kőszobor III. Amenhotep temetkezési templomának északi kapujánál áll, nyugatra a fáraó egy hasonló képmásától, amelyet ez év márciusában állítottak helyre.
A gigantikus szobor fején Felső-Egyiptom fehér koronája látható, s mindkét kezében egy-egy papirusztekercset tart, amelyen a fáraó neve olvasható. Övébe egy sólyomfejjel díszített tőr van szúrva, s téglalap alakú csatján ugyancsak a 35 évig uralkodó III. Amenhotep neve olvasható.
A Nílus nyugati partján álló templom világszerte ismert a fáraót ábrázoló két ülőalakos Memnón-kolosszusról. A 21 méter magas szobrok mintegy 3400 évvel ezelőtt épültek. Az idén visszaállított szobrokat a templommal együtt egy pusztító erejű földrengés rombolta le Kr.e. 1200 táján.
A vasárnap bemutatott 12,92 méteres, 110 tonnás állószobrot 89 nagyobb és számos kisebb darabból rakták össze, amelyeket súlyosan megkárosítottak olyan természeti erők, mint a földrengés és az áradások. A Nílus partján évszázadok óta heverő darabok - csakúgy mint a márciusban helyreállított 12,35 méteres képmás esetében - az emberi vandalizmus nyomait is magukon viselték. A halotti templomot 1998 óta tárják fel egyiptomi és európai régészek.
A projekt vezetője, a német-örmény Hourig Sourouzian szerint ezek a legnagyobb olyan állószobrok, amelyek egy egyiptomi királyt lépés közben ábrázolnak. III. Amenhotep (Kr.e. 1402 és 1364) 12 évesen került a trónra. Uralkodása alatt az óegyiptomi birodalom területe Szudántól egészen az Eufráteszig terjedt.
A fáraó idején Egyiptom élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a Földközi-tenger keleti medencéjének népeivel, országlását monumentális épületek, köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része és szobrok sokasága fémjelzi.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 0:30 Már idén milliárdos üzletté nőheti ki magát a női élsport
- 23:30 Több mint száz színésszel felvett új hangoskönyv-sorozat készül a Harry Potter-regényekből
- 22:30 Denevérvirológiai kutatás kezdődik a Pécsi Tudományegyetemen
- 21:30 KSH: márciusban 6413 gyermek született, 10 524 ember halt meg
- 20:13 Működő gyermekvédelem létrehozását követelte demonstráción Magyar Péter
- 19:01 EM-NGM: indul az otthonfelújítási program felhívástervezetének társadalmi egyeztetése
- 18:57 Szijjártó Péter: a világ elképesztő mennyiségű áramigény-növekedéssel néz szembe
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06