A megkérdezettek többsége állítja: nincs pardon

Nem bocsátották meg az oroszoknak a csehek az ország 1968-as lerohanást!

Még nem jött el az ideje annak, hogy a csehek megbocsássanak az oroszoknak Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i megszállásáért - derült ki egy felmérésből.

2008.08.20 11:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Még nem jött el az ideje annak, hogy a csehek megbocsássanak az oroszoknak Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i megszállásáért - vélte a megkérdezettek kétharmada abban az országos felmérésben, amelyet a prágai STEM közvélemény-kutató intézet készített a Hospodárské Noviny című tekintélyes gazdasági és politikai napilap számára.

A felmérés szerdán nyilvánosságra hozott eredményéből kiderül, hogy ezt a nézetet az emberek 64 százaléka osztja, míg 36 százalék már megbocsátana az oroszoknak a négy évtizeddel ezelőtti eseményekért.

Ugyanakkor a megkérdezettek 41 százaléka véli úgy, hogy a mai Oroszország is veszélyt jelent Csehország számára, míg ellenkező véleményt az emberek 59 százaléka fogalmazott meg.

Oroszország utódállama a Szovjetuniónak, amely a Varsói Szerződés további négy tagállamával - Bulgária, Lengyelország, NDK, Magyarország - együtt katonai erővel törte le a "prágai tavaszként" ismert 1968-as csehszlovákiai reformfolyamatot.

A korabeli propagandisztikus szóhasználattal "testvéri segítségnyújtásnak" nevezett megszállás után röviddel négy ország katonái elhagyták Csehszlovákiát, míg a szovjet katonák "ideiglenes" tartózkodása 23 évre nyúlt.

A katonai beavatkozás 1968 végéig a csehszlovák állampolgárok közül 108 emberéletet, mintegy 500 súlyos és több száz könnyebb sérülést követelt.

A megszálló hadseregeknek is voltak veszteségei, de pontos, összegző adatok nem ismertek. A felmérés kérdései arra nem vonatkoztak, hogy miként ítélik meg a csehek az 1968-as megszállásban részt vevő további négy országot.

A cseh sajtóban közölt vélemények szerint ezek az adott időben a Szovjetunió vazallusai voltak, s részvételükről Moszkvában döntöttek.

A Varsói Szerződés tagállamai közül Románia volt az egyetlen, amely nem vett részt a katonai akcióban, Nicolae Ceausescu román pártvezető azt nyíltan megszállásnak minősítette és bírálta.

Az Alexander Dubcek pártfőtitkár nevével fémjelzett liberális folyamat letörése után az új pártfőtitkár, Gustáv Husák által irányított Moszkva-barát vezetés mintegy 350 ezer embert zárt ki a kommunista pártból, míg mintegy 155 ezer önként távozott az uralkodó politikai szervezetből.

A "prágai tavasz" utáni politikai diszkrimináció összességében legalább kétmillió embert érintett. Egy további kérdésre válaszolva a csehek 67 százaléka vélte úgy, hogy a mai Oroszországot még nem lehet demokratikus államnak minősíteni.

Azt, hogy Oroszország demokratikus állam, a megszólítottak 33 százaléka állította.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.