Mars

Hurrikánban csapnak le a meteorok a Marson

A C/2013 A1 jelű üstökös az előzetes számítások szerint nem csapódik bele a Marsba, de az eseményt nagyon látványos, ötórás meteorvihar kísérheti a vörös bolygó felett. És tönkremehet minden szondánk.

2014.03.07 15:50ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Noha a pályaszámítások szerint a 2013. január 3-án felfedezett, C/2013 A1 (Siding Spring) jelzésű hosszú periódusú üstökös és a Mars végzetes találkozása kizárható, arra azonban van esély, hogy a Naprendszer belső tartományait elérő száguldó égitest törmelékéből kisebb darabok becsapódnak a bolygó felszínébe – írja a csillagaszat.hu.

A legnagyobb megközelítés várható időpontja 2014. október 19., világidőben este negyed hét körül, az üstökös bolygótól mért legkisebb távolsága pedig 151 ezer km lesz, mintegy 50 ezer kilométeres hibával. A kiáramló részecskék egy hosszú csóvát alkotnak majd, amely a várakozások szerint nagyon erős meteorvihart fog okozni a Marson. Ez viszont veszélyt jelenthet a bolygó körül és a bolygó felszínén tevékenykedő ember alkotta eszközökre is. A jelzett időpontban a Mars körül várhatóan 5 űrszonda fog tartózkodni, a NASA MRO (Mars Reconnaissance Orbiter) és Mars Odyssey keringő egységei, az ESA Mars Express szondája, illetve a NASA és az ISRO most még úton lévő, addigra azonban már megérkező MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) és MOM (Mars Orbiter Mission) űrszondái. A felszínen pedig természetesen ott vannak a Opportunity és Curiosity marsjárók.

Jérémie J. Vaubaillon (Observatoire de Paris) és munkatársai a megközelítés időpontjára kiszámolták az üstökösből származó porrészecskék sűrűségét a Mars Express szonda körül, hogy megbecsülhessék az űreszközökre leselkedő veszélyek kockázatát. Azt találták, hogy 2,7 négyzetméteres felületével a Mars Express szondát körülbelül 10 darab, 100 mikrométernél nagyobb porszemcse fogja eltalálni, az egy négyzetméterre számított fluxus a legnagyobb megközelítés során 3,5 körüli. Kiszámolták azt is, hogy milyenek lesznek a várható meteoráram észlelésének lehetőségei a bolygó felszínéről. Az általuk becsült ZHR (Zenithal Hourly Rate), azaz az észlelhető meteorok óránkénti gyakorisága óriási, majdnem 4,8 milliárd(!), így a valaha előrejelzett legerősebb ilyen esemény lesz. Ezért Vaubaillonék a "meteorhurrikán" névvel illetik, melyet az 1 milliónál nagyobb ZHR-ű viharokra találtak ki. (Összehasonlításképp: A ZHR értéke a legismertebb földi meteorzáporoknál is legfeljebb néhány száz, maximum ezres szám.) A hurrikán mintegy 5 órán keresztül tart majd, a csúcspontot pedig 20:00 óra világidő körül éri el.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.