Sokmindent segíthet megérteni

Az eddigi legfényesebb kozmikus robbanást figyelték meg a csillagászok

Az eddig észlelt legfényesebb kozmikus robbanást figyelték meg amerikai és európai csillagászok. A felfedezés segíthet megérteni, hogyan alakulnak ki és mennyire fenyegetik a Földet ezek az űrbéli események.

2013.11.22 13:42MTI
Fotó: freedigitalphotos.net

A csillagászok csütörtöki tájékoztatása szerint a gammakitörés (GRB) egy viszonylag közeli univerzumban történt 2013. április 27-én.

Szabad szemmel senki sem láthatta a jelenséget, számos űrteleszkóp és földi megfigyelőállomás azonban észlelte, a leírások négy tanulmányban is megjelentek a Science tudományos lap friss számában.

"Hirtelen rendkívül fényes gammakitörést pillantottunk meg, egy valódi szörnyeteget" - ezzel a tudományos kutatásokban szokatlan kifejezéssel számolt be a GRB 130472A-nak elnevezett jelenségről Daniele Malesani asztrofizikus, a Koppenhágai Egyetem kutatója.

Bizonyos vonásai miatt a csillagászok számára különlegesen érdekes volt a robbanás. Az egyik a távolság: az esemény a Földtől 3,7 milliárd fényévre ment végbe, ez pedig kevesebb, mint a fele a tipikus GRB-k távolságának. (Egy fényév 9,5 ezermilliárd kilométer, vagyis az a távolság, melyet a fény egy év alatt légüres térben megtesz.)

A másik az időtartam: a robbanás 20 órán át tartott, eddig még soha nem figyeltek meg ilyen hosszú GRB-t a kutatók. A harmadik különlegessége az energiája, mely ötször akkora volt, mint a korábban észlelt legerősebb, 1999-ben történt gammakitörésnek - közölte Rob Preece, az egyik tanulmány szerzője, az Alabamai Egyetem asztrofizikusa.

A jelenség akkor megy végbe, amikor egy hatalmas, Napnál nagyobb tömegű csillag elpusztul, és vadonatúj fekete lyukká omlik össze. Szupernóva-robbanásnak is nevezik a rendkívül fényes kitörést. Hatalmas energiájú sugarakat bocsát ki, melyek a fény sebességével száguldanak a világűrön keresztül.

Ha a robbanás eltalál egy bolygót, az azonnal elveszíti a légkörét, és parázsló hamu marad belőle - vélik a kutatók. Egy fenyegető gammakitörés jeleit talán észre lehetne venni, ám ha a Föld felé irányulna, semmit nem lehetne tenni ellene.

Ennek azonban szinte semmi esélye - szögezte le Charles Dermer amerikai asztrofizikus, aki szintén részt vett a kutatásban. A Swift műholddal és a földi űrtávcsövekkel követték a robbanás úgynevezett utóragyogását is, mely általában néhány napig, pár hétig tart.

Ez a kitörés azonban annyira erőteljes volt, hogy még hónapokon át megfigyelhető volt a fénye. Az utóragyogás fényének elemzésével a robbanás kiindulópontjául szolgáló csillag tulajdonságait is feltárhatták a kutatók. Azt fedezték fel, hogy a hatalmas égitest tömege húsz-harmincszor nagyobb, mint a Napé, és gyorsan forog.

Az átmérője viszont csak a Nap három-négyszerese, tehát hihetetlenül sűrű lehet - fűzte még hozzá Malesani.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.