Azért kellenek még bizonyítékok...

Egyre biztosabb: az "isteni részecske" igenis létezhet!

A CERN tudósai egyre biztosabbak abban, hogy a tavaly felfedezett rejtélyes szubatomi részecske valóban a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon.

2013.03.14 15:54MTI

A CERN két független kutatócsoportja, a CMS- és az ATLAS-kísérlet felelősei hangsúlyozták: valóban egyre inkább úgy tűnik, hogy a 2012-ben azonosított bozon az "isteni részecske", ennek ellenére még több időre van szükség a teljes bizonyossághoz. 

Az új mérések mindenesetre alátámasztották a tavaly júliusi eredményeket. Ezek alapján a CERN közleményére hivatkozva több hírforrás is azt írta: szinte biztosra vehető, hogy a Higgs-bozont azonosították. 

A CERN azt követően tett bejelentést erősödő bizonyosságáról, hogy egy olaszországi konferencián a CMS- és az ATLAS-kísérlet tudósai beszámoltak elemzéseik legújabb eredményeiről. 

"A 2012-es adatok teljes körű elemzése utáni első eredmények jelentősek, és számomra biztos, hogy a Higgs-bozonról van szó, ennek ellenére még mindig hosszú út vár ránk a bozon természetének feltárására" - fogalmazott Joe Incandela, a CMS-kísérlet vezetője. A két független kutatócsoport júliusban mintegy 400 trillió proton-proton ütközési adat elemzése alapján jelentette be, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat talált a nagy hadronütköztetőben (LHC). 

Azóta a vizsgált ütközések számát csaknem megháromszorozták. Az elemzések jelenlegi állása szerint a tavaly bemutatott szubatomi részecske jellegzetességei továbbra is konzisztensek a Higgs-bozonnal. A CERN közleménye szerint még tisztázásra vár, hogy a részecske "pusztán" a világegyetem működéséről szóló standard modell utolsó hézagát betöltő Higgs-bozon, vagy valami "egzotikusabb". 

Mivel más szubatomi részecskék is produkálhatták a Higgs-bozon létének bizonyítékaként értékelt jelenségeket, a bizonyítottságnak nagyon erősnek kell lennie. Júliusában a CERN fizikusai 5 szigma bizonyosságról beszéltek felfedezésük kapcsán. A szigma a részecskefizikai kísérletek bizonyosságát jelző érték. 

A skálán az 1-es érték még véletlenszerű statisztikai ingadozás is lehet az adatokban, a 3 szigma már bizonyítéknak számít, de csak 5 szigmánál mondják ki a felfedezés szót. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a millióhoz a valószínűsége, hogy az eredményeket valamilyen statisztikai fluktuáció váltotta ki. A Higgs-mechanizmus úgy egészíti ki a standard modellt, hogy megteremti a tömegeket. Nélküle az elemi részecskéknek nincs tömegük.

A Higgs-bozon

A bozon Peter Higgs angol fizikusról kapta nevét. A tudós már 1964-ben megjósolta az "isteni részecske" létét. Úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a rést a természet alapvető működését leíró standard modellben. A részecskét az 1980-as évektől keresik a tudósok. 

A Higgs-bozonnak gyakorlatilag nincsenek tulajdonságai, minden tulajdonsága zérus a tömegén kívül, ezért skalár részecskének hívják. Sokáig senki sem volt hajlandó elhinni, hogy ilyen részecske létezhet, de ahogy pontosodtak a kísérletek és a számítások, egyre inkább úgy tűnt, hogy ez a részecske megkerülhetetlen. A nagy hadronütköztető CMS- és ATLAS-kísérletének fő célja épp a Higgs-bozon megkeresése.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.