Az új fajt még nem nevezték el

Ismeretlen dinófaj csontjait azonosították a Bakonyban

Eddig ismeretlen növényevő dinoszauruszfaj csontjait sikerült azonosítania az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportnak a hagyományos nyári iharkúti ásatáson.

_{2012.07.31 13:20}_MTI/MTA

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Ősi Attila paleontológus elmondta: a dinoszaurusz az Ornithopodák családjához tartozik. Az 1,8 méter hosszú állat a hátsó lábain járt. Leleteit korábban is ismerték; a kutatási eredmények publikálása folyamatban van. Az új fajt még nem nevezték el.

Ősi Attila közölte, hogy a bakonyi ásatáson az elmúlt napokban több száz csont-, illetve fogmaradványt találtak.

Tavaly már megtörént

Az új magyarországi dinoszaurusz Ajkaceratops kozmai nevet kapta Ajka városa és Kozma Károly geológus tiszteletére.

Új ősteknősfajt is találtak a Bakonyban

Az Iharkúton található késő kréta kori gerinceslelőhelyen minden bizonnyal egy eddig ismeretlen, kihalt teknősfaj ősére bukkantak az Ősi Attila vezette MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport tagjai még július elején. Az új őshüllőt Foxemys trabanti névre keresztelték, a felfedezésről Rabi Márton, Botfalvai Gábor és HaiyanTong számolt be a Geological Magazine című szakfolyóiratban.

A Bakonyban található iharkúti ásatási helyszínen a Foxemys nemzetséghez közel álló, azonban eddig ismeretlen ősi teknősfajt fedeztek fel. Az Ősi Attila, őslénykutató által vezetett csoport az elmúlt évek során gyűjtött számos koponya-, részleges páncél- és csontvázelemet feltárva és rekonstruálva megállapította, hogy az új faj a nyakfordító (Pleurodira) teknősök mára már kihalt Bothremydidae családjába tartozik. Az ősi állatot a kutatók az iharkúti ásatások nélkülözhetetlen, elnyűhetetlen és hűséges terepjárói után nevezték el Foxemys trabanti-nak.

Az újonnan felfedezett Foxemys trabanti egyedeinek rekonstruált fosszíliái alapján megállapítható, hogy a nagyméretű állatok a mai amazonasi Podocnemis unifilishez hasonlóan a folyók mélyebb, nagyobb sodrású szakaszain éltek. Külső jegyeik és táplálkozásuk alapján azonban különböznek tőle; az őshüllő széles koponyája és állkapcsának rágófelülete specializált táplálékra utal, ami vélhetően kemény páncélú csigákból, kagylókból és rákokból állt.

_{Foxemys trabanti rekonstrukció (Pecsics Tibor rajza) - Kép: MTA}

A kutatók vizsgálatai szerint a késő kréta kori Bothremydidae család tagjai Afrikából vándoroltak Európába, mely akkoriban merőben más ősföldrajzi képet mutatott, és az egykori Magyarország területét is beleértve egy kiterjedt szigettenger alkotta. "A Foxemyshez hasonló teknősöket már jól ismerjük különböző francia és spanyol lelőhelyekről, azonban Európa keleti feléről egyedül az iharkúti előfordulásukról van tudomásunk. Ráadásul ezek a leletek a család jóval korábbi európai megjelenéséről tanúskodnak" - mondta Botfalvai Gábor.

A teknősök legalább két különböző hullámban érték el Európát, minden bizonnyal tengeri úton. Bár a Foxemys és a hozzá közel álló fajok alapvetően édesvízi életmódot folytattak, közvetlen afrikai rokonaik sekélytengeriek voltak, így valószínű, hogy az európai fajok is képesek voltak a sós víz korlátozott mértékű elviselésére. "Ennek az adottságuknak köszönhetően könnyedén elterjedhettek az egykori szigettenger területén" - tette hozzá Ősi Attila.

Rabi Márton elmondta: "Az európai késő kréta gerinces faunában nagyon kevés az afrikai vagy dél-amerikai (úgynevezett gondwanai) elem. A Foxemys trabanti leletei a legteljesebb olyan maradványok Európa keleti feléről, amelyek ezt a dél felől érkező bevándorlási hullámot bizonyítják." - olvasható az MTA honlapján.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!