Meg lehet inni a kőolajat?

A víz lesz a következő évtizedek fekete aranya

A XX. század legfontosabb nyersanyaga a kőolaj volt, a XXI. században viszont valószínűleg a víz lesz a legkeresettebb természeti kincs.

2011.10.27 14:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az emberiség a civilizáció kezdete óta erősen függ a vízhez való hozzáféréstől. Földünk október végén 7 milliárdra gyarapodó népessége, a szédítő ütemű urbanizáció és fejlődés minden korábbinál gyorsabban fokozza a vízigényt. A múlt században a vízfogyasztás több mint kétszer olyan gyors ütemben emelkedett, mint a népesség lélekszáma - mutatott rá Kirsty Jenkinson, a washingtoni World Resources Institute munkatársa.

2007 és 2025 között a fejlődő országokban várhatóan 50, míg a fejlett országokban 18 százalékkal fog növekedni a vízfogyasztás. A többletigény zöme a legszegényebb országokban várható, ahol egyre több ember költözik vidéki régiókból városokba. Fölmerül a kérdés, vajon lesz-e elegendő víz mindenki számára, ha majd 2050-ig 9 milliárdra nő a Föld lakossága? "A Földön rengeteg a víz, nem valószínű, hogy kifogyunk a készletekből" - állítja Rob Renner, a coloradói Water Resource Foundatin munkatársa. A probléma az - teszi hozzá -, hogy a vízkészlet 97,5 százaléka tengervíz, azaz sós.

A fennmaradó 2,5 százaléknyi édesvíz kétharmada pedig szilárd halmazállapotú, azaz jég. Ezért aztán meglehetősen csekély a rendelkezésre álló édesvíz mennyisége.

Az édesvízkészlet 8 százalékát a háztartások használják fel, mintegy 70 százalék jut öntözésre, és 22 százalékot tesz ki az ipar vízfogyasztása. Több mint egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, kétmilliárd fő él csatornázás nélküli településeken.

A szennyezett víz következtében kialakuló betegségek évente 5 millió ember - zömmel kisgyerekek - halálát okozzák világszerte. Aszály és csapadékhiány következtében a Föld egyre több pontján jönnek létre úgynevezett vízkockázatok. Ezek néhány súlypontja a következő régiókban található: Murray-Darling medence (Ausztrália), a Colorado folyó medencéje (Egyesült Államok délnyugati része), Orange-Senqu medence (Dél-Afrika, Botswana, Namíbia, Lesotho), a Jangce és a Sárga-folyó medencéje (Kína).

Ugyanakkor katasztrofális árvizek súlyos gazdasági következményekkel jártak Ausztráliában, Pakisztánban és az Egyesült Államon középnyugati részén - mutat rá nagyberuházók és környezetvédő csoportok Ceres nevű szövetsége. amely a XXI. század egyik kiemelkedő fontosságú kérdésének tartja a vízkockázatot.

"Az édesvíz központi jelentőségű az emberiség élelmezése és energiaellátása szempontjából az egyre zsúfoltabbá és környezettudatosabbá váló világban" - fogalmazott Mindy Lubber, a Ceres elnöke.

A vízkockázatot máris a saját bőrén érzi a The Gap nevű ruhaipari cég. Nemrég 22 százalékkal csökkentette a várható nyereségre vonatkozó előrejelzését, miután tartós szárazság következtében jelentősen visszaesett a texasi gyapotföldeken várható termés. A Toreador Resources nevű földgáztermelő cég tőzsdei valorizációja mintegy 20 százalékkal zuhant, miután Franciaország betiltotta a palagáz kitermelését, elsősorban a talajvíz minőségének veszélyeztetése miatt. Olyan hatalmas cégek, mint a Kraft Foods Inc., a Sara Lee Corp. és a Nestlé tervezett áremeléseket jelentettek be, arra hivatkozva, hogy aszályok, áradások és más tényezők következtében emelkedett a termékeikhez felhasznált nyersanyagok ára. A vízkockázat nem csak a vállalatoknak okoz fejfájást. Nemzetközi segélyszervezetek szempontjából nézve azzal a veszéllyel jár, hogy katasztrofális helyzetbe hozza az aszály sújtotta vagy bizonytalan vízellátású térségek lakosságát.

Kelet-Afrikában a légkör melegedése és a csapadékmennyiség csökkenése következtében lerövidül a haszonnövények vegetációs időszaka.

Ezáltal pedig csökkenni fog az élelmezéshez nélkülözhetetlen kukorica és bab hozama, ami a legsúlyosabban a kisparasztokat és pásztorokat fogja érinteni - mutatott rá az Oxfam segélyszervezet jelentése.

Egy harminc országra kiterjedő tudományos elemzésből mindazonáltal némi remény is kicsendül.

A Challenge Program on Water and Food készítői szerint Afrika, Ázsia és Latin-Amerika nagy folyami medencéiben néhány évtized leforgása alatt meg lehetne duplázni az élelmiszer-termelés mennyiségét, ha a folyók felső folyásánál elterülő országok összefognának a folyásirányban lejjebb fekvő országokkal a rendelkezésre álló víz hatékonyabb felhasználása érdekében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.