Közelképek a bolygóról!

Meglesifotózták a Vestát

Meglepték a tudósokat a Dawn űrszonda által a Vesta kisbolygóról készített "közelképek", amelyeknek köszönhetően első ízben vehették szemügyre a 188 millió kilométerre lévő aszteroida "rücskös" északi, valamint a sokkal "simább" déli féltekéjét.

2011.08.02 16:39MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az ionhajtóművel ellátott Dawn a NASA Discovery-programjának kilencedik űrszondája, amely a két legnagyobb aszteroidát, a Cerest és a Vestát vizsgálja. 2007. szeptember 27-én indult a Kennedy Űrközpontból, és eddig 2,735 milliárd kilométert tett meg.

A tervek szerint egy éven át, 2012 júliusáig kering az 530 kilométer átmérőjű Vesta körül, amely a Mars és a Jupiter között lévő úgynevezett kisbolygóöv második legnagyobb objektuma, majd a Ceres felé veszi az útját. Mire két és fél év múlva, 2015 februárjában eléri az aszteroidaöv legnagyobb objektumát, a Cerest, már 4,83 milliárd kilométert tudhat maga mögött. A 466 millió dolláros (88,8 milliárd forintos) projekt a Naprendszerünk keletkezésének titkait hivatott kutatni, mivel a kisbolygóöv "lakói" 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki, akkor, amikor a Föld és a többi bolygó "született". Ám a Dawn űrszonda által összegyűjtött adatok hozzájárulhatnak valamely aszteroidára 2025-ben küldendő emberes NASA-küldetés sikeréhez is.

A tudósok meggyőződése szerint a Vesta abból a porból és gáztömegből alakult ki, amely 4,65 milliárd éve a Nap születése után maradt hátra.

A feltételezések szerint központi csillagunk kialakulása után 5 millió évvel egy szupernóva robbant fel az aszteroida közelében, amely radioaktív anyagokkal szórta meg a kialakulófélben lévő kisbolygót. A robbanáskor felszabaduló hatalmas mennyiségű hőenergia megolvaszthatta a Vestát, így alakulhatott ki a belső, vasból álló magja és a külső kérge lávából. A Dawn július 19-én 16 ezer kilométeres magasságban áll a kisbolygó körüli pályára, s azóta 500 felvételt küldött, a mostani az első "közelkép". Az űrszonda spirális pályán ereszkedve kerül egyre közelebb az aszteroidához, s jövő héten kezdi meg a méréseket, amikor 2735 kilométerre lesz a felszíntől.

Végül az űrszonda 177 kilométerre közelíti meg az aszteroidát.


A felvételek tanúsága szerint a kisbolygó felületét fényes foltok, sötét "gödrök", valamint fehér és fekete "törmelékfolyamokkal" szabdalt kráterek tarkítják, az egyenlítő mentén mély árkok húzódnak. A déli féltekén hatalmas kráter nagyerejű őskori becsapódáskor keletkezett. Az ütközéskor "szétspriccelő" törmelék az űrben szóródott szét, némely darabja meteoritként záporozott a Földre. Számítások szerint a bolygónkat elérő minden 20 meteoritból egy a Vestáról származik. Az északi féltekén kráterek sokasága látható, beleértve azt a hármat, amelyet a tudósok "hóembernek" neveztek el".

"Soha semmi hasonlót nem láttam. Izgalmas parányi világ a kisbolygóöv kellős közepén" - hangsúlyozta Christopher Russel, a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) professzora, a misszió vezető tudósa.

Holger Sierks, Max Planck Társaság kutatója szerint a Vesta felülete oly változatos, hogy tanulmányozása évekre ellátja a tudósokat munkával.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.