Véget ért a NASA 30 éves programja

Az űrrepülőgépek a Föld körüli pályán tartották az űrhajózást

Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa annak kapcsán, hogy az Atlantis csütörtöki leszállásával befejeződött a NASA harmincéves űrrepülőgép-programja, hangsúlyozta: az űrrepülőgépek a Föld körüli pályán tartották az űrhajósokat, az űrhajózást.

_{2011.07.22 20:27MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

"Az űrrepülőgéppel nem lehet eljutni a Holdra, a Marsra, kizárólag a 400-700 kilométeres magasságban lehet bármit is végezni. Mivel az űrrepülőgép rengeteg pénzt emésztett fel, a NASA nem épített űrhajókat, de nem is rendelkezett koncepcióval a lehetséges továbblépésről" - fogalmazott a szakember.
   
Mint kifejtette, az Apolló-program indításakor mindenki úgy vélte, hogy a Hold az első lépes lesz a Mars felé, erre azonban részben anyagi, részben politikai megfontolásokból nem került sor.
   
"Richard Nixon elnök döntött úgy, hogy az amerikaiak nem a Mars felé mennek tovább, hanem a Föld körüli pályán maradnak az űrrepülőgépekkel. Egyszerűen nem lett volna akkora politikai hozadéka egy Mars-utazásnak, mint a Holdra-szállásnak.

A szovjetekkel a Holdért folyt a verseny. Nyilván, ha a Szovjetunió közel került volna egy Mars-utazáshoz, az amerikaiak is beszálltak volna a versenybe. Az űrrepülőgépeket akkoriban nagyon jó befektetésnek tartották, úgy vélték, hogy kifizetődő lesz, ha kereskedelmi megrendelésre havonta, vagy még gyakrabban indítják őket, hiszen rakterükből pályára lehet állítani a kommunikációs műholdakat, vagy űrszondákat lehet indítani más bolygók felé.

A számítások nem jöttek be, voltak ugyan kereskedelmi megrendelések, de elenyésző számban. Sokkal drágábbnak bizonyult az űrrepülőgép egy-egy küldetése, mint egy műhold hordozórakétával történő pályára állítása. Az űrrepülőgép esetében 1 kilogramm pályára állítása 15-20 ezer dollár volt, míg hordozórakéta esetében 3-4 ezer dollár" - mondta Horvai Ferenc.
   
Az űrrepülőgép-programot kezdetben a katonai alkalmazások tették fenntarthatóvá, ugyanis sok esetben a Pentagon fizette az indításokat, és katonai kémműholdakat helyeztetett Föld körüli pályára. A Challenger űrrepülőgép 1986-os felrobbanása után azonban a katonai megrendelések megszűntek.
   
"A Ronald Reagan által meghirdetett csillagháborús tervek miatt az oroszok is megkezdték az űrfegyverkezést. Ennek eredményeként hozták létre a világ máig legnagyobb tolóerejű rakétáját, az Energiját, amely egy indítással 120 tonna terhet volt képes pályára állítani, míg a mai hordozórakéták maximuma 20 tonna.

A szovjet hordozórakéta akár űrfegyvereket is pályára állíthatott, de ez nem történt meg, mert végül összesen kétszer indították útjára, de a szovjet űrrepülő, a Buran is mindössze egyszer repült Föld körüli pályán személyzet nélkül" - magyarázta Horvai Ferenc, aki kitért arra, hogy a Szovjetunió összeomlása után az amerikaiak az űrrepülőgépekkel először a Mir orosz űrállomás, majd a nemzetközi űrállomás (ISS) megépítésében vettek részt, néhányszor a Hubble-űrteleszkópot is meg kellett javítani.
   
A Columbia 2003-as katasztrófája egyértelművé tette, hogy ki kell vonni az űrrepülőgépeket a forgalomból, 2010 volt a határidő, amelyet egy évvel meghosszabbították.
   
A NASA 2004-ben kezdte saját űrhajója tervezését, "kicsit megkésve", hiszen ekkor már az oroszok építették a sajátjukat, de a kínaiak is rendelkeztek űrhajóval, amely nagyon hasonlított az orosz Szojuzra.
   
"Sokat írnak arról, hogy az űrrepülőgépek leállításával véget ért az amerikai űrprogram, s a jövőben csak a cégek fognak az Egyesült Államokból indítani embereket. Ez nem így van, mert a NASA-n belül folyik űrhajók tervezése új hordozórakétával. Olyan hordozórakéta-családot szeretnének építeni, amely tényleg képes lesz elvinni az embereket akár a Holdra, akár egy kisbolygóra, akár a Marsra. Most viszont az oroszokra vannak hagyatkozva az amerikaiak, akik kizárólag a Szojuzzal juthatnak az űrállomásra, 50-60 millió dollárt fizetve űrhajósonként, ezzel is táplálva az orosz űrprogramot" - emelte ki Horvai Ferenc.
   
A NASA tervei szerint az új amerikai űrhajó 2016 környékén repülne először. Az oroszok szintén az évtized közepére szeretnék megépíteni új űrhajójukat, indítását viszont 2018-ra tervezik, mert a kazahsztáni Bajkonur helyett a Távol-Keleten építenék fel az új űrközpontot.
   
"A jövendő orosz és amerikai űrhajók már nem tartják a Föld körüli pályán az űrhajósokat. Az Egyesült Államok nem akarnak visszatérni a Holdra, inkább egy kisbolygóra mennének, mielőtt a Mars-utazásra sor kerül. A hivatalos orosz űrprogram űrhajóst küldene a Holdra, ahová a kínaiak is szeretnének eljutni 2020-2025 táján" - fejtette ki Horvai Ferenc.
   
Ami a cégek színrelépését illeti, a legkomolyabb a Dragon űrhajót kifejlesztő amerikai SpaceX.
   
"Egyre több cég ruház be az űrkutatásokba, de kérdéses, hogy mennyi megrendelést kapnak. Nem tudjuk, hogy az űrturisták milyen gyakran jutnának fel a Föld körüli pályára, mekkora kiképzés után, s mennyit kellene fizetniük ezért.

Azt sem lehet tudni, hogy a nemzetközi űrállomáson kötnének-e ki, vagy csupán megkerülnék a Földet, esetleg a cég létesítene egy űrhotelt. Amennyiben azonban bejönnek a cégek számításai, teljesen új űrhajózási gondolkodási mód honosodik meg. Ma az űrhajózás hőskorát éljük. Ám lehet, hogy tíz év múlva már új korszakába lép az űrhajózás, amely a civilek számára is hozzáférhető lesz" - összegezte Horvai Ferenc.
   
Az orosz Roszkoszmosz illetékeseit idézi pénteken az AFP francia hírügynökség, akik szerint az Atlantis utolsó útja után "Szojuz-korszak" vette kezdetét az emberes űrutazásokban, a "megbízhatóság korszaka".
   
A Roszkoszmosz ugyanakkor magasra értékelte az amerikai űrrepülőgépeknek az ISS megépítésében és az űrkutatásokban játszott szerepét.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter