Vége a 30 éves amerikai űrrepülőgép-programnak

A Földön az Atlantis

Közép-európai idő szerint csütörtökön 11 óra 57 perckor földet ért az Atlantis a floridai Cape Canaveral-i Kennedy űrrepülőtéren, ezzel lezárult a 30 éves amerikai űrrepülőgép-program.

2011.07.21 12:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Atlantis fedélzetén négy asztronautával kedd reggel indult vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról (ISS).
   
A houstoni repülésirányítási központ engedélyezte a földkörüli pálya elhagyását, így 10 óra 49 perckor Chris Ferguson parancsnok 3 perc 16 másodpercre bekapcsolta a fékező hajtóműveket, így a 28 ezer kilométer/órás sebességgel haladó űrsikló sebessége 538 kilométer/órával csökkent, és a földkörüli pályáról letérve megindult a Föld felé.
   
Az Atlantis 13 napos útja volt a flotta 135. űrbeli küldetése. Az amerikai űrsiklóraj induláskor négy tagja volt, az Atlantis, a Challenger, a Columbia és a Discovery. Az Endeavourt 1992-ben állították szolgálatba a 1986-ban felrobbant Challenger pótlására.

A Columbia 2003-as katasztrófájával azonban ismét háromra csökkent az űrsiklók száma, és már újat nem is építettek meg. A két űrsikló tragédiájában összesen tizennégy űrhajós vesztette életét.
   
Az Atlantis összesen 202,67 millió kilométert repült, 307 napot töltött a világűrben és 4848 fordulatot tett meg a Föld körül. Utolsó útján 8,5 millió kilométert tett meg.
   
Az utolsó misszió legénysége a szokásos hat-hét helyett csak négy volt: Chris Ferguson parancsok, Doug Hurley pilóta, Rex Walheim fedélzeti mérnök és Sandy Magnus űrhajós. Ennek az elővigyázatosság volt az oka: ha az Atlantis túlságosan megsérült volna ahhoz, hogy épségben visszatérhessen a Földre, gondoskodni kellett volna az űrhajósok hazaszállításáról.

Mivel azonban már űrsikló nem áll rendelkezésre, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a kisebb orosz Szojuz űrhajókat vehette volna igénybe egy esetleges vészhelyzet esetén.
   
Az Atlantis mostani küldetésének fő célja az volt, hogy egy évre elegendő ellátmányt vigyen az űrállomásra, arra az esetre, ha a NASA által bérbe vett magáncég, a Space Exploration Technologies and Orbital Sciences Corp. késleltetné a szállításokat
   
Az amerikai űrflotta öt űrsiklója összesen 1333 napot töltött a világűrben, 872,9 millió kilométert tett meg és több mint 21 ezerszer kerülte meg a Földet.

Az utolsó űrrepülőgép-baleset után a vizsgálóbizottság azt javasolta, hogy a 16 ország részvételével, 100 milliárd dolláros költséggel épülő űrállomás befejezése után állítsák le a flottát.
   
A következő űrprogram részletei még mindig függőben vannak, de az általános cél az, hogy olyan új űrrepülőgép-családot fejlesszenek ki, amely képes az űrállomáshoz vezető 250 kilométeresnél hosszabb táv megtételére, és a Holdra, bolygókra és más világűrbeli célpontokra juttathat el embereket. Az új űrjárművek elkészültéig Oroszország szállítja az amerikai űrhajósokat az ISS-re fejenként 51 millió dollárért.

Számok, érdekességek az amerikai űrsikló-program harminc éves történetéből

1969-ben a Richard Nixon amerikai elnök által megalakított űrkutatási munkacsoport a nemzeti űrkutatási stratégia részeként hozzákezdett az űrsiklóprogram kidolgozásához. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Pathfinder szimulátor és az űrrepülésre még nem alkalmas Enterprise tesztrepülőgép kifejlesztése után hozta létre öt járműből álló űrflottáját, amelynek tagjai fontos expedíciókat teljesítő felfedező- és kutatóhajókról kapták a nevüket. A kivétel az Enterprise, amely a Star Trek sci-fi sorozat rajongóinak kérésére kapta ezt a nevet.
   
Az STS küldetésjelű űrszállítási rendszer keretében 1981. április 12-én indították útjára az első űrrepülőgépet, a Columbiát, amely John W. Young és Robert L. Crippen űrhajósokkal a fedélzetén 2 nap 6 órás útja során 37-szer kerülte meg a Földet. A Columbia volt az egyetlen űrsikló, amely - 1982 márciusában - a tartalék leszállóhelyként előkészített új-mexikói White Sands rakétakísérleti telepen landolt. 1986 januárjában legénységének tagja volt egy kongresszusi képviselő, Bill Nelson, 1999 júliusában pedig Eileen Collins volt az űrrepülés történetének első női parancsnoka.
   
A Columbia 28 űrmissziót teljesített. Ezalatt 4808-szor kerülte meg a Földet, 300 napot és 17 órát töltött úton, 8 műholdat állított pályára. Leghosszabb útja 17 nap 15 óráig tartott. A Columbia, úton hazafelé, 2003. február 1-jén a Föld sűrű légkörébe érve felrobbant hővédő pajzsának megrongálódása miatt, hétfős legénysége odaveszett. Bár 22 éves szolgálati idővel még aktív volt az űrállomások korában, felszereltsége nem tette lehetővé, hogy bármelyiken is kikössön.
   
A Challenger 1983. április 4-én, négyfős legénységgel indult első útjára, melynek során 5 nap 23 percet töltött a levegőben, 81-szer kerülte meg Földet. 1983-ban a fedélzetéről hajtották végre az űrsikló-korszak első űrsétáját, Sally Ride személyében a fedélzetén utazott az első amerikai női űrhajós, Guion Blufford pedig az első fekete bőrű űrhajós. A Challengerrel próbálták ki az első éjszakai kilövést és az első éjszakai landolást. 1984-ben innen indult asztronauta az első bekötés nélküli űrsétára. 1986-os végzetes kimenetelű útjával vette volna kezdetét a NASA Tanár az Űrben projektje, így a legénység tagja volt az első civil, Christa McAuliffe tanárnő.
   
A Challenger 10 küldetést teljesített. Ezalatt 995-ször kerülte meg a Földet, 62 nap 7 órát repült, 10 műholdat állított pályára. Leghosszabb útja 8 nap 5 óráig tartott. 1986. január 28-án, 73 másodperccel a kilövés után felrobbant, hétfős legénysége odaveszett.
   

A 12. űrmisszióra a flotta harmadik repülőgépét, a Discoveryt indították el 1984. augusztus 30-án. Hatfős legénységével 6 nap 56 percet töltött úton és 97-szer kerülte meg Földet. 1990-ben a Discovery állította pályára a Hubble űrteleszkópot, 1998 októberében rajta utazott a 77 éves John Glenn, az eddigi legidősebb űrutazó. 1999 májusában a fedélzetéről léptek először űrhajósok az épülő nemzetközi űrállomás belsejébe. 2001 márciusában a Discovery szállítmányában volt egy Pille sugárdózismérő, amelyet magyar űrkutatók fejlesztettek ki.
   
Összesen 39-szer tett űrutazást, 5830-szor kerülte meg a Földet, 365 nap 12 órát volt úton, 31 műholdat állított pályára. Leghosszabb repülése 15 nap 2 óráig tartott. Utolsó küldetése, a 133. űrmisszió teljesítése után 2011. március 9-én sikeresen landolt a Kennedy Űrközpontban. 27 évig volt szolgálatban, a Mir űrállomáson egyszer, a Nemzetközi Űrállomáson 13-szor kötött ki. A Discoveryt a washingtoni Smithsonian Intézet Steven F. Udvar-Hazy Központjában állítják ki.
   
Negyedikként az Atlantis kapcsolódott be a programba. 1985. október 3-án ötfős legénységgel indult első útjára, amely 4 napot és 1 órát vett igénybe, s 64-szer kerülte meg a Földet. 2001 februárjában az Atlantis űrhajósai tették meg a századik amerikai űrsétát. Az Atlantis a jelenlegi útjával együtt 33 küldetést teljesített, 4848-szor kerülte meg a Földet, 307 napot volt úton, 14 műholdat állított pályára.  2011. július 21-i landolásával véget ért 26 éves szolgálata, melynek során hétszer dokkolt a Mir, 13-szor a nemzetközi űrállomáson. Visszavonulása után a floridai Kennedy Űrközpont lesz az otthona.
   
Az ötödik űrsiklót, az Endeavourt a megsemmisült Challenger pótlására építették meg, s első útjára 1992. május 7-én indult el. Hétfős legénységgel a fedélzetén 9 nap alatt 141-szer kerülte meg a Földet. 1993 decemberében 580 kilométeres magasságban, óránkénti 28 ezer kilométeres sebességnél az Endeavour legénysége végezte el a Hubble űrteleszkóp első űrszervizelését.
    
Összesen 25 űrmissziót teljesített, ezalatt 4677-szer kerülte meg a Földet, 296 nap 2 órát repült, három műholdat állított pályára. Leghosszabb küldetése 16 nap 15 óráig tartott. Utolsó küldetése, a 134. űrmisszió teljesítése után 2011. június 1-jén ért Földet. 19 évig volt szolgálatban, a Mir űrállomáson egyszer, a Nemzetközi űrállomáson 12-szer kötött ki. Új "otthona" a Los Angeles-i Kaliforniai Tudományos Központ lesz. 
   

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.