Tudni akarják miként éltek az itteni lakosok

A trianoni időszak mindennapjait dolgozták fel

A ma négy országhoz tartozó Mura-mente lakóinak trianoni hétköznapjait dolgozták fel horvát, szlovén és magyar kutatók, akik tudományos munkáikról tanácskoztak a horvátországi Csáktornyán.

2011.01.10 08:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kétnapos konferenciáról Káli Csaba, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese elmondta: a mindennapok történetének feldolgozását végezték el a történettudománnyal foglalkozó szakemberek, akik arra keresték a választ, hogy az 1914 és 1920 közötti időszakban miként éltek az itteni lakosok.

Hogyan élték meg az egyének, a katonák vagy a hátországban maradottak a háború időszakát, miként hatott rájuk a nagypolitika, hogyan értelmezték azt a megváltozott világot, amelybe a politika, a történelem sodorta őket. A kutató kifejtette: a nemzetközi tudományos tanácskozásnak és a mostanra időzített tanulmánykötetnek a megközelítési módja az igazán újszerű.

Az első világháborút amúgy is kevéssé feldolgozó történelemtudomány inkább "felülről" tekintett erre az időszakra, az első világháborúnak, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának, Jugoszlávia megszületésének idejére, de egy dologról szinte szó sem esett: a hétköznapokról.

A horvátországi Muraköz Megyei Történelmi Társulat hároméves szervezés után tudta tető alá hozni a konferenciát és elkészíteni a tanulmánykötetet, együttműködve a szlovéniai Muraszombati Helytörténeti Múzeummal, valamint a Vas és a Zala Megyei Levéltárral.

Káli Csaba felidézte, hogy az egykor a történelmi Zala vármegyéhez tartozó vidéket a trianoni békeszerződés következményeként ma négy országhoz tartozó darabokra osztották szét: a Muravidék Szlovéniához, a Muraköz Horvátországhoz tartozik, de egy kisebb terület Ausztriához is került.

Hozzátette, erről a korszakról sem az egykori Jugoszláviában, sem a szocialista időkben Magyarországon nem lehetett beszélni, bár más-más okból. Trianon Magyarországon a rendszerváltásig "vörös posztónak" számított, Jugoszláviában pedig - amely 1918-tól 1929-ig Szerb-Horvát-Szlovén Királyságként létezett - azért nem lehetett ezzel a korszakkal foglalkozni, mert maga az államalakulat a monarchia tagadásaként jött létre.

A Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese elmondta: csáktornyai előadásában egy Magyarországon kuriózumnak számító, igen gazdag történeti forrást mutatott be, mégpedig Zala vármegye egykori főispánjának saját dokumentumait.

Teleki Béla - aki 1936 és 1944 között töltötte be a főispáni tisztet - az első világháborúban tiszthelyettes volt.

Hároméves frontszolgálatának idejéből megőrizte a naponta kapott, összességében tehát több száz levelét, naplót vezetett, fotóalbumokat készített, de megmaradtak az általa használt katonai térképek is. A kutatók feldolgozták és bemutatták egyebek mellett a plébániai krónikák feljegyzéseit, a Mura menti lakosság lakáskultúráját, az első világháborús sajtóhíreket és rémhíreket.

Beszámoltak arról is, hogy miként tiltakozott Zala vármegye a Mura menti területek elcsatolása ellen, vagy hogy milyen forradalmi mozgalom indult abban az időben a Muravidéken.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.