Eric Clapton fizette a sírkövét

Száz éve született Howlin' Wolf, a blues-zene óriása

Száz éve, 1910. június 10-én született Howlin' Wolf, a hagyományos blues kimagasló egyénisége.

2010.06.08 09:27MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A blues forrásvidékéről, Mississippi államból származott, polgári neve Chester Arthur Brown. Apja korán elhagyta hat gyermeket nevelő anyját, nem túl boldog gyermekkora gyapotültetvényeken telt. Tizenhárom éves korában megszökött és mezítláb majdnem 200 kilométert gyalogolt apja otthonáig, ahol végre kedvesen bántak vele.

A baptista templomi kórusban kezdett énekelni, de esténként a bárok körül ólálkodva hallgatta a kiszűrődő zenét. A blues nagyságaitól tanult gitározni és szájharmonikán játszani, a harmincas évektől vándorzenészként bejárta a delta vidékét.

Írni-olvasni tisztességesen csak felnőtt korában tanult meg, de akkor annyira, hogy attól kezdve ő intézte - sikeresen - üzleti ügyeit.

A második világháború idején behívták katonának, de a frontszolgálatot elkerülte. Leszerelése után Arkansas államba települt, ahol nem csak zenélt, egy rádióműsort is vezetett és a legendás Sun kiadónál megjelentek első felvételei. Bár szekere szaladt, az ötvenes évek elején Chicagóba költözött, a műfaj új fővárosába, ahol akkoriban formálódott a tradicionális delta-bluesból az elektromos, városi blues. (Élete végéig büszkén emlegette, hogy ő volt az egyetlen, aki úriemberként, saját autóján érkezett délről a szeles városba.)

Itt barátja és legnagyobb vetélytársa a műfaj másik óriása, Muddy Waters lett, ők ketten előszeretettel dolgozták fel egymás dalait. Wolf mély torokhangja, jellegzetes gitárjátéka nagy hatással volt a fehér blues nagyjaira; az Animals, a Fleetwood Mac, a Rolling Stones, a Led Zeppelin, Eric Clapton mind-mind merített zenéjéből.

Jellemző epizód, hogy amikor a Rolling Stones 1965-ben először szerepelt az ABC televízióban, a felkérést csak úgy vállalták, ha Wolf lesz a vendégük. 1964-től rendszeresen ruccant át az öreg kontinensre, 1970-es The London Howlin' Wolf Session című lemezén például Eric Clapton, Stevie Winwood, Bill Wyman, Charlie Watts és Ringo Starr kísérte. Egészsége a hatvanas évek végén kezdett hanyatlani, egy idő után dialízisre szorult, és több szívinfarktus után 1976. január 10-én hunyt el. Saját szerzeményei mellett másoktól átvett, ám egyéni ízlés szerint előadott dalai is szenzációsak voltak, csak néhány cím mutatóba: Moanin' At Midnight, I Ain't Superstitious; Killing Floor; Spoonful; Sittin' On The Top of the World, Highway 49. A majdnem kétméteres, másfél mázsás Wolfnak - miként üvöltő farkast jelentő művészneve is utal rá - leghatásosabb előadói "fegyvere" a hangja volt, amely "olyan volt, mint a kavicsos úton dolgozó munkagépé".

Olykor artikulátlan torokhangon nyögött, vonyított, hatása alá vonva hallgatóit, sőt, ha nagyon belelendült, leugrott a színpadról vagy fetrengett, mintha démonok gyötörnék.

Hatalmas sírkövére - amelyet állítólag Eric Clapton fizetett - gitárt és szájharmonikát véstek, emlékét több tucat lemeze mellett életnagyságú szobra őrzi Chicagóban. Az amerikai posta bélyeget adott ki arcképével, és minden évben blues-fesztivált rendeznek szülővárosában tiszteletére.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.