Egy ország gyerekei ünneplik Réber Lászlót

90 éve született Lázár Ervin kedvenc illusztrátora

Kilencven éve, 1920. május 21-én született Réber László Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, karikaturista, a szöveg nélküli rajz és a szűkszavúan intellektuális grafika mestere, akinek Janikovszky Éva, Lázár Ervin gyermekkönyveit harmonikusan kiegészítő illusztrációin generációk nőttek fel.

2010.05.19 12:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Budapesten született, Pécsen járt gimnáziumba, katonai szolgálata alatt térképeket rajzolt. A második világháború alatt a hadifogságban az őreiről rajzolt képei segítették az életben maradásban, ezekért kapott ennivalót és külön sátrat.

1948-ban tért haza, ezután a Szabad Száj karikaturista munkatársa lett, 1951-től két évig a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályának tervezőjeként dolgozott.

1953-ban került a Ludas Matyihoz, a lap hasábjain alapozta meg hírnevét, amit később könyvillusztrációi, kiállításai és önálló kötetei növeltek itthon és a nagyvilágban. 1957-ben önálló karikatúrakötettel jelentkezett, majd Londonban, Frankfurtban és Berlinben jelentetett meg albumokat, 1965-67 között három rajzfilmet is készített. 1952-ben több mint négyszáz könyvet illusztrált, munkái még tankönyvekben is megjelentek.

Rajzai puritanizmusukkal, sokat mondó koncentráltságukkal tűntek ki, abszurd, mégis egyszerű vonalakkal készült műveit sokan "grafikai eseményként" emlegették. Meghökkentően egyszerű megoldásaival a környező tárgyi világból csak annyit mutatott meg, amennyi a kép befogadásához okvetlenül szükséges. Nem részletezett, került minden sallangot, esetenként élénk színeket alkalmazott foltszerűen elhelyezve, alakjait éles sziluettel rajzolta meg, képein a rendezettség és a humor a legnagyobb szervezőerő.

Klasszikussá vált munkái között van többek között Devecseri Gábor Állatkerti útmutatója, a Pöttyös Könyvek sorozatban megjelent Fehér Klára-kötet, a Bezzeg az én időmben, Lázár Ervin Gyere haza Mikkamakka!, A kisfiú meg az oroszlánok, Berzsián és Dideki, Szegény Dzsoni és Árnika című műve és számtalan Janikovszky Éva-kötet, mint a Felelj szépen, ha kérdeznek!, a Már iskolás vagyok, a Felnőtteknek írtam, a Kire ütött ez a gyerek?, a Ha én felnőtt volnék, az Égigérő fű. De illusztrálta Gerald Durrell magyarul megjelent könyveit, Mándy Iván, Tamkó Sirató Károly köteteit, Örkény István Egyperces novelláit és Arthur Bloch nagysikerű Murphy törvénykönyvét is.

1970-74 között az Élet és Irodalom irodalmi magazin karikaturistájaként foglalkoztatták, majd a 80-as évektől térbeli alkotásokkal is próbálkozott. 1967-ben és 1993-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki, 1999-ben lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2001. november 2-án halt meg, életének 81. évében.

Művészi hagyatékának egy részét - mintegy kétezer munkát - a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi. A rajzokat a grafikusművész leánya, Widengard Krisztina 2005-ben bízta a múzeum gondjaira.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.