Mundruczó filmje a cannes-i versenyprogramban

Arany Pálmáért versenyez a Frankenstein-terv

Mundruczó Kornél ismét versenyezhet az Arany Pálmáért a cannes-i filmfesztiválon.

_{2010.04.23 20:25MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv című legújabb filmje a hivatalos versenyprogramba kapott meghívást - jelentették be pénteken a világ egyik legjelentősebb filmes művészeti szemléjének szervezői Párizsban. A 63. cannes-i filmfesztivált május 12. és 23. között rendezik meg.

A nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját 2008-ban elnyert Delta című mozi cannes-i sikerét követően az új Mundruczó-film világpremierje a filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában lesz, ahová eddig 18 alkotást hívtak meg. A film különlegessége, hogy az egyik főszerepet maga a rendező alakítja Monori Lili, Frecska Rudolf és Csíkos Kitty oldalán. A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) támogatásával készült Szelíd teremtést magyar-német-osztrák koprodukcióban a budapesti Proton Cinema gyártotta; a filmet a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta. Nemzetközi forgalmazója ezúttal is a párizsi székhelyű Coproduction Office, amely a korábbi Mundruczó-filmek nemzetközi forgalmazását végezte; Magyarországon az alkotást a Szuez Film mutatja be ősszel.

Az MMKA tájékoztatása szerint a mozi hivatalos angol címe Tender Son - The Frankenstein Project; az eredeti címet csak az alcímben őrizték meg. Az alkotók ugyanis el akartak szakadni a 2008-as Pécsi Országos Színházi Találkozón a fődíjat és a közönségdíjat, valamint Monori Lili játékának köszönhetően a legjobb női alakítás díját is elnyert, nemzetközileg nagy sikerrel játszott színházi előadástól, a Frankenstein-tervtől. A film hangvétele és stílusa jelentősen eltér a színpadi változattól, de gondolatiságában ugyanúgy visszanyúlik Mary Shelley regényéhez.

A Mary Shelley Frankenstein vagy a modern Prométheusz című világhírű klasszikus gótikus regénye nyomán készült film a teremtő ember és teremtménye története. A szeretet után sóvárgó, mégis kitaszított ember mítosza éled újra apa és fiú találkozásában. "Nagyon nagy öröm visszakerülni a versenyprogramba. Számomra ennek azért volt nagy tétje, mert egy nagyon személyes filmről van szó" - mondta az MTI-nek Mundruczó Kornél. A rendező úgy érezte, hogy alkotótársaival nagy kockázatot vállalt, amikor a Delta nemzetközi sikerét követően - kivárás helyett - nagyon hamar ennek a filmnek az elkészítése mellett döntöttek.

"Nagyon sokat jelent nekünk, hogy bejött ez a kockázatvállalás és ekkora sikerrel zárul. Ez azt jelenti, hogy igenis szabad kockáztatni" - tette hozzá. A rendező az ismételt meghívást a versenyprogramba a második film elkészítésének terhéhez hasonlította: "Azt szokták mondani, hogy első filmet könnyű csinálni, s a második filmet nehezebb megcsinálni".

Mundruczó "óriási elismerésként" értékelte, hogy a cannes-i válogatók úgy ítélték meg, hogy a Delta után a következő filmje is megütötte a versenyprogramba való bejutás szintjét. "Nagyon örülök annak, hogy ez nekem megadatott" - hangsúlyozta.

Az alkotás és a teremtés, illetve az ehhez kapcsolódó felelősség kérdéskörével foglalkozó Frankenstein-tervet - amelyből először színházi változatot készített - gyermekei megszületése óta érzi nagyon személyes témának a rendező.

A film részben arc poetica-jellegű részének tartja Mundruczó, hogy maga alakítja a filmbéli rendezőt, ugyanakkor megfogalmazása szerint valójában "fikciós játékról" van szó, hiszen a figurát ő maga találta ki. (A színpadi változatban a rendezőt Rába Roland alakította). A színészként induló, majd később a rendezés felé forduló Mundruczó elmondta: hosszú folyamat előzte meg azt a döntését, hogy végül magára osztotta a szerepet, és így önmagát szembesítette az ebből adódó kérdésekkel. "Ebben az értelemben ez egy nagy játék volt" - hangsúlyozta.

Az előadáshoz képest megváltozott cím, a Szelíd teremtés arra világít rá a rendező szerint, hogy Mary Shelley regényét milyen irányban adaptálta alkotótársaival. "Egy ártatlan és szelíd emberről van szó a filmben, akit a többség arra kárhoztatott, hogy szörnyként kelljen viselkednie azokban a pillanatokban, amikor az igazságérzete megkívánja".

A film azt a kérdéskört boncolgatja, hogy ki mire és kire mondhatja rá azt, hogy szörny, és hogy ki is valójában a bűnös egy ilyen történetben - fejtette ki a rendező.

A film egynegyedét Ausztriában, egy kelet-tiroli fennsíkon és a környező hegyekben forgatta a stáb. Jelentős része viszont Budapesten, a Várkert Kaszinóval szemben egy elhagyott épületben, a Ybl-házban készült. "Megpróbáltunk egy sajátos Budapest-képet teremteni Erdély Mátyás operatőrrel és látványtervezővel; megmutatni, hogyan látjuk mi ezt a várost, s nagy szerencsére a tél segítségünkre volt: a havas Budapesten olyan részeket tudtunk forgatni, amelyek jól kifejezik, hogy számunkra mit is jelent Budapest" - mondta a rendező.

Mundruczó Kornél Afta (2001) című rövidfilmjével és Szép napok (2002) című játékfilmjével robbant be a filmvilágba, utóbbiért a locarnói nemzetközi filmfesztiválon Ezüst Leopárd-díjat nyert. Cannes-ba 2003-ban kapott először meghívást A 78-as Szent Johannája című rövidfilmjével.

Következő alkotását, a Kis Apokrif No. 2-t a cannes-i fesztivál rendezői vizsgafilmeket bemutató Cinéfondation szekciója hívta meg - Magyarországról elsőként - 2004-ben. Johanna című operafilmjének világpremierje az 58. cannes-i filmfesztiválon a filmnyelvet megújító alkotások Un certain regard (Egy bizonyos tekintet) elnevezésű hivatalos programjában volt, 2008-ban pedig a Delta már a versenyprogramban mutatkozott be és elnyerte a nagyvilág filmkritikusait tömörítő FIPRESCI fődíját.

A Deltát a francia, lengyel, belga, holland, brit, spanyol, svájci és norvég mozik után áprilisban New Yorkban is műsorra tűzték.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter