A negyedik magyar nemzeti emlékhely

Bartók Béla emlékére nyílt állandó kiállítás Törökországban

Bartók Béla emlékére avattak állandó kiállítást a törökországi Osmaniyéban kedden; a tárlatot Ertugrul Günay kulturális és idegenforgalmi miniszter, valamint Hiller István oktatási és kulturális miniszter nyitotta meg. A múzeum a negyedik magyar nemzeti emlékhely Törökországban.

2010.02.02 17:56MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint a kiállítás Bartók Béla emlékét azon a helyen idézi fel, ahol 1936-ban az ő útmutatásával indult meg a török népdalgyűjtés. Bartók Béla mint zenetudós és folklorista áll az állandó tárlat középpontjában, akinek érdeme, hogy Kodály Zoltánnal, Lajtha Lászlóval megteremtette a tudományos igényű zenefolklorisztikát, az összehasonlító népzenetudományt.

A kiállítás Bartók Béla anatóliai gyűjtésének előzményeit, magát az utat, majd annak eredményeit mutatja be. A fotókon, dokumentummásolatokon túl Bartók Béla osmaniyei emlékét kereste és vitte vászonra Sezgin Türk rendezőnő Bartók, 1936, Türkiye című filmjében, de a látogató meghallgathatja Bartóknak a Magyar Rádióban 1937-ben elhangzott előadását is törökországi útjáról. Az 1930-as években a török kormány viharos gyorsasággal fejlesztette az ország zenei intézményeit, ebbe a vonulatba illeszkedett Bartók Béla meghívása is.

A zeneszerző-zongoraművész örömmel utazott Ankarába koncertezni, felolvasásokat tartani a kelet-európai népzene és műzene viszonyáról. Mint a közlemény felidézi, az 1936. november 16-tól november 29-ig tartó utat a tőle megszokott alapossággal készítette elő: Budapesten tanulmányozta a számára elérhető szakirodalmat, törökül tanult. Útjára elkísérte Ahmed Adnan Saygun zeneszerző, aki tolmácsolt számára és lejegyezte a népdalok szövegeit.

A rendkívül rövid idő alatt Bartók 14 településen fordult meg, 30 előadó dalait vette fel fonográfhengerekre. Útjának eredményét a Nyugat című folyóiratban publikálta először: "egy bizonyos jellegzetes dallamtípust találtam (…). Ennek a dallamtípusnak a szerkezete meglepő rokonságot mutat a régi magyar dallamok ún. ereszkedő szerkezetével…".

Munkássága kiindulópontot jelent azon mai kutatóknak is, akik Bartók Béla nyomdokában keresik a magyar és a török népzene közötti kapcsolatot. Az állandó kiállítás megnyitásának előzménye, hogy a török kulturális tárca és a külügyminisztérium 2008 tavaszán hivatalosan is hozzájárult ahhoz, hogy az osmaniyei Cebeli Bereket kulturális központban létrejöjjön egy állandó tárlat, amely Bartók Béla törökországi kutatását mutatja be.

Az anyagot Vikárius László, az MTA Bartók Archívumának vezetője, valamint Radnóti Klára kurátor állította össze, installálását a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításrendezői 2009 végén végezték el. A múzeumhoz tartozó teremben berendeztek egy kis könyvtárat, ahol Bartók életéről, munkásságáról szóló könyvek, publikációk mellett Bartók-művek (CD-k) is helyet kaptak.

A törökországi magyar emlékhelyek, így a tekirdagi (rodostói) Rákóczi Múzeum, a kütahyai Kossuth Múzeum és a kocaeli (izmiti) Thököly Emlékház jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar-török kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez, egyúttal maradandó emléket állítanak névadójuknak - olvasható a közleményben.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.