Átláthatóbb, kisebb társulatot hozna létre Alföldi

Alföldi Róbert 2008. július 1-jével veszi át a Nemzeti Színház vezetését

Átláthatóbb, kisebb társulatot hozna létre, több fiatal művészt szerződtetne, új fesztivált alapítana, és tanácsadó testületet állítana fel Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház csütörtökön megnevezett új főigazgatója, aki rendezőként is részt venne a teátrum munkájában.

_{2007.12.21 06:40MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A Nemzeti Színház legfontosabb feladata, hogy nyitottságra, toleranciára és kíváncsiságra nevelje nézőit, különös tekintettel a fiatalabb generációkra - olvasható a Nemzeti Színház internetes honlapján csütörtökön közzétett pályázatban.

Alföldi Róbert, aki jelenleg a Bárka Színház igazgatója, s 2008. július 1-jével veszi át a Nemzeti Színház vezetését, terveit ismertetve alapvetőnek nevezte, hogy a társulati forma megmaradjon. Úgy látja azonban, hogy a jelenlegi társulat "túlméretezett", kevéssé mozgékony, egy átlátható felépítésű, kisebb társulat, vendégekkel kiegészülve merészebb utakra vállalkozhat.

Szükségszerűnek tartja, hogy minél több fiatal, nyitott művészt szerződtessenek, ugyanakkor a jelentős, nagy formátumú színészegyéniségek színpadi létezését a művészi értékek nélkülözhetetlen zálogának nevezte. Mint hozzátette, "fájdalmas, de ugyanakkor természetes velejárója egy színház élén történő vezetőváltásnak, hogy az új igazgató személyes ízlése, elgondolásai átrendezik az adott társulat összetételét".

Az új igazgató szeretne nyitni a Színház- és Filmművészeti Egyetem felé: a végzős színházrendező szakos hallgatók vizsgarendezésüket a Nemzeti Színházban és annak támogatásával hoznák létre. Szoros kapcsolatot tartana fenn a Művészetek Palotájával, a Szépművészeti Múzeummal és a Budapesti Fesztiválközponttal is.

Jelentős külföldi alkotókat hozna Budapestre, a vendégmunkák reális kezdetének a 2008-2009-es évad második felét tartja.

Pályázata szerint továbbra is a színház feladata, hogy a világirodalmi értékeket bemutassa, ám akadnak egész korszakok, amelyek csak szórványosan vannak jelen a színpadokon (például az ókori görög drámák). Úgy véli, az együttműködés újabb formáját indíthatná el, ha ezeket a darabokat fiatal költők fordítanák újra.

"A magyar klasszikusok iránti már-már klasszikusnak nevezhető irtózat megszüntetése szintén feladat" - fogalmazott, hozzáfűzve: "külföldi vendégrendezők figyelmébe ajánlanánk a magyar klasszikusokat, remélve, hogy az eltérő kultúrák termékenyen hatnak egymásra". A példák között említette Katona József: Bánk bán, és Madách Imre: Az ember tragédiája című művét is.

A kortárs magyar darabok kapcsán azt írta, hogy nem hisz a drámapályázatokban, s a Nemzeti Színház drámát rendelne a következő íróktól: Esterházy Péter, Nádas Péter, Rakovszky Zsuzsa, Parti Nagy Lajos, Spiró György.

Alföldi Róbert lehetőséget teremtene a zenés színházi határok tágítására, új művek létrehozására, a Nemzeti Színházban kortárs operabemutatókat is tartana. Nagy magyar zenés művek is szerepelnének a programban, így például Kálmán Imrétől a Csárdáskirálynő.

A 2008-2009-es évad műsortervében elképzelése szerint négy új nagyszínpadi és négy új stúdióbemutató kapna helyet, így Euripidesz: Oresztesz (saját rendezésében), Spiró György: Csirkefej, Webster: Amalfi hercegnő, Botho Strauss: Park, illetve Kamondy Ágnes: Johanna nőpápa, Hauptmann: Patkányok, Ibsen: A tenger asszonya és Csáth Géza: Janika című darabja. A következő évadban létrehoznának gyerekelőadásokat, s a későbbiekben a kamaszokat is megkeresnék.

Az új igazgató az épület arculata kapcsán arról írt: a magyar képzőművészet öt jelentős alkotóját (El Kazovszkij, Vojnich Erzsebet, Gaál József, Bukta Imre, Szűts Miklós) sikerült megnyerni arra, hogy a színház előcsarnokát - ha ideiglenes is - oda készült, hatalmas installációkkal, festményekkel megváltoztassa. Így az, aki belép, azt láthatja, hogy ott többféle, akár vitára ingerlő művészi megközelítés létezik egymás mellett.

Alföldi Róbert hosszabb távú tervei között szerepel, hogy belátható rendszerességgel láthatók legyenek határon túli előadások. Véleménye szerint a független társulatok jelenléte is elengedhetetlenül fontos, ezért alkalmat teremtene arra, hogy azok időről időre egy alternatív nap keretében bemutatkozzanak.

Kísérleti jelleggel nyitott próbákat tartana, differenciált jegyárakat állapítana meg, és tervezi úgynevezett "last minute" jegyek árusítását is. Új lehetőségként ezentúl SMS-ben is lehetne jegyet venni.

Kitér arra: a Nemzeti Színház lehetőségei minden értelemben adottak ahhoz, hogy helyszíne lehessen egy reprezentatív, színházra-táncra összpontosító nemzetközi fesztiválnak, amely jelenleg hiányzik a magyar kulturális életből.

Alföldi Róbert világos és határozott kommunikációt ígér. Létrehozna továbbá egy tanácsadó testületet, amely a célokhoz való viszonyt, az általános működést, a tendenciákat értékelné. A felkért személyiségek, akik valamennyien elfogadták a felkérést: Radnóti Sándor esztéta, Forgách András író, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Valló Péter rendező, Takács Ildikó PR-szakember, Sebők Marcell történész.

Az új igazgató a pályázat szerint a következő munkatársakkal együtt vezeti majd a Nemzeti Színház Zrt.-t: Hegedűs Judit gazdasági igazgató, Vörös Róbert irodalmi vezető, dramaturg, művészeti tanácsadó, Kovács Krisztián produkciós vezető, Gálos Orsolya PR-, marketing vezető, Kenesei Edina nemzetközi projektvezető, Horváth Károly képzőművészeti projektmenedzser, kiállításszervező.

"Megtisztelő lenne, ha én lehetnék a Nemzeti Színház igazgatója. Nem a poszt, nem a pozíció érdekel, hanem a munka, a lehetőség. (...) A kulturális kormányzat rám nézve kedvező döntése esetén egy valóban európai szellemiségű Nemzeti Szinháznak szavazna bizalmat" - olvasható a pályázatban.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter