Kultúra

A magyar kultúra napja - Átadták Debrecen kulturális díjait

Ketten Debrecen kultúrájáért díjat, heten alkotói ösztöndíjat vehettek át szerdán a Református Kollégium dísztermében a magyar kultúra napján rendezett díjátadó ünnepségen.

2020.01.22 23:30MTI

Puskás István (Fidesz-KDNP), Debrecen kulturális alpolgármestere kiemelte, hogy a város számára közeli ünnep a magyar kultúra napja, hiszen Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője 14 éven át volt a debreceni Református Kollégium diákja. "Az a szellemiség, amelyet debreceniségnek hívunk, ott van a nemzeti imádság sorai között" - tette hozzá az alpolgármester.

Kitért arra, hogy az idén különleges apropója is van az ünnepnek, mivel "éppen száz éve jelent meg az egyik legmarkánsabb debreceni regény, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című alkotása". A centenárium alkalmából ebben az évben izgalmas kulturális programokat is szerveznek Debrecenben - jelezte az alpolgármester.

Duffek Mihály egyetemi tanár, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány elnöke emlékeztetett arra, hogy hagyományaikhoz híven minden évben a magyar kultúra napján adják át az alapítvány díjait és alkotói ösztöndíjait.

Az alapítvány 1991-ben kezdte meg működését azzal a szándékkal, hogy ösztönözze és támogassa a város kulturális és tudományos életében meghatározó szerepet játszó alkotók, tudományos szakemberek tevékenységét, elősegítse Debrecen szellemi értékeinek gyarapítását - mutatott rá.

Debrecen város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért Debrecen kultúrájáért díjat kapott Velényi Rudolf képzőművész, tanár, és Szendiné Orvos Erzsébet főlevéltáros, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója.

Alkotói ösztöndíjban részesült Bárdosi Ildikó tanár, előadóművész, a Népművészet Ifjú Mestere díjjal kitüntetett népdalénekes; Budai Krisztián Ferenc művésztanár, ütőhangszeres előadóművész; Lakner Lajos irodalomtörténész, főmuzeológus, a debreceni Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese; Lakó Zsigmond tanár, a Debreceni Egyetemi Színház igazgatója, a Magyar Szín-játékos Szövetség elnöke; Harangi Attila építészmérnök, Debrecen egyik meghatározó építészeti öröksége, a cívis lakóházak történetének gondozója; Mátrai-Nagy Andrea Bíborka néprajzkutató, közművelődési szakember, a Debreceni Értéktár Bizottság titkára és Rácz Imre tanár, festőművész, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció

Pattanjunk fel! - Csurgó és Abasár

Csurgó egy 5300 lelket számláló kisváros Belső-Somogy, Zalai-dombság, és a Dráva vidék - találkozásánál, történelme egészen az államalapításig nyúlik vissza.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.