Programajánló

Telt házakkal megy az Éden földön

Szarka Tamás, a Nemzeti Színház közelmúltban bemutatott produkciójának szerzője a mű zenei anyagának megjelentetését is tervezi.

2015.10.31 20:33MTI

Az Éden földön című előadás teltházakkal megy és sokan jelezték, hogy ezt a darabot nagyon sokszor szeretnék látni - mondta az MTI-nek Szarka Tamás, a Nemzeti Színház közelmúltban bemutatott produkciójának szerzője, aki a mű zenei anyagának megjelentetését is tervezi.

Szarka Tamás énekes, zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagja, az Éden földön (Hany Istók legendája) című családi mesejáték szövegkönyvének és dalainak szerzője felidézte: a darab megírásához egy rádióriport adta az ötletet, amely Hany Istókról, mozgalmas, színes életéről szólt. A történet szerint 1747-ben a hansági Király-tó lápjában, Kapuvár környékén találtak egy 7-8 éves fiút, akit a halászok bevittek a várba, és ott csodálták, mint fura szerzetet. Megkeresztelték, beíratták iskolába. A fiú a várkapitány kislányával erősen szimpatizált, barátkozott, majd végül elszökött - ismertette a történetet a darab írója.

Arról szólva, hogy mi az, ami szerzőként leginkább foglalkoztatta, Szarka Tamás kiemelte: a civilizáció és a nyers természet ütközése mindenképpen hangsúlyt kap a darabban.

A legenda szerint Istók hosszú éveken keresztül megélt kint a lápban, állítólag a hódok nevelték, úgy úszott, mint a hal. A történetet Bozsik Yvette rendező-koreográfus álmodta színpadra sok zenével és tánccal.

"Az első felvonásban azt az érzetet kell keltenünk, mintha a természetet szemlélnénk. A szakralitás, az ősszimbólumok megjelenése fontos" - idézik az előadás ismertetőjében a rendező-koreográfust.

Bozsik Yvette elmondta: a második felvonásban jelenik meg a civilizáció, amit az eredeti történetben még egy vár testesített meg, az előadásban pedig egyfajta cyber-világként jelenik meg. "Ez Istók számára, aki a természetben nőtt fel, idegen és félelmetes" - tette hozzá.

A művész arról beszélt, hogy a mai gyerekeket olyan vizuális ingerek érik, hogy az ember beleszédül és ez óriási kihívás a színház számára. Szándéka szerint a mozgással és a látvánnyal ezúttal leginkább a fantasy műfajához közelítő világot varázsoltak a színpadra.

Az előadás zenéjéről Szarka Tamás megjegyezte: nagy hangszerarzenált használ, a zenei alapot ketten játszották fel Farnbauer Péterrel. "Különösebben stílust nem váltottam, úgy írok a Ghymesnek is, mint színházba. A rokonság nyilvánvaló lehet, de nem cél" - fogalmazott.

A szerző beszámolt arról is, hogy az előadás próbafolyamatában részt vett, helyenként a rendezésbe is belefolyt. "Nem előre megfontoltan, csak Bozsik Yvette kifejezett kérésére" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a színházbeli műhelymunka lenyűgözi, még izgalmasabbnak tartja, mint az előadást magát.

nemzetiszinhaz.hu

Szarka Tamás az Éden földön fogadtatásáról szólva úgy fogalmazott, hogy szerzőként ugyan elfogultsággal vádolható, de sokan jelezték számára, hogy ezt a darabot nagyon sokszor szeretnék látn. "Az emberek sírnak és nevetnek az előadás alatt és után, így az a bizonyos két maszk a görög színház tetején kéz a kézben jár" - jegyezte meg a produkcióról, amelyet legközelebb november 15-én és 26-án láthat a közönség a Nemzeti Színházban.

Az Éden földön szerzője beszámolt arról is, hogy tervezi a zenei anyag megjelentetését is valamilyen formában, de azt még nem tudta megmondani, hogy mikor válhat elérhetővé a produkció zenéje.

Az előadásban az Istók szerepét alakító Berettyán Nándor mellett Olt Tamás, Tóth Auguszta, Trokán Anna, Schnell Ádám, Tompos Kátya, Varga József, Vati Tamás, Nagy Levente/ Novák Milán Ambrus, valamint a Bozsik Yvette Társulat szerepel. A díszletet Cziegler Balázs, a jelmezt Berzsenyi Krisztina tervezte. Az előadást hat éves kortól ajánlják.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció

Pattanjunk fel! - Csurgó és Abasár

Csurgó egy 5300 lelket számláló kisváros Belső-Somogy, Zalai-dombság, és a Dráva vidék - találkozásánál, történelme egészen az államalapításig nyúlik vissza.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.