Nagyszínpad

Nemzeti Színház - Don Quijote-bemutató pénteken

A Cervantes élete és regénye nyomán született Don Quijote című darabot tűzi műsorra a Nemzeti Színház; a Vidnyánszky Attila rendezte előadás bemutatóját pénteken tartják a nagyszínpadon.

_{2015.09.18 03:30MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója az első bemutatóról az MTI-nek elmondta, hogy "régi nagy szerelme" a Don Quijote, amelyből a színház számára Verebes Ernő írt önálló, új darabot, Cervantes élete és a Don Quijote alapján.

Emlékeztetett arra, hogy már az igazgatói pályázatukban megfogalmazták, hogy az európai kultúra négy alapmítosza, a Don Juan, a Don Quijote, a Hamlet és a Faust azok a darabok, amelyekben gondolkodnak, és valamilyen formában a Nemzeti repertoárjába kerülnek majd. Hozzátette: most a Don Quijotéval kezdtek foglalkozni, hiszen régi vágya volt, hogy valamilyen formában színpadra állítsa. Mint mondta, szereti a regényt és Cervantes figuráját is, ezért alakult úgy, hogy az előadás legalább annyira a Cervantes-i történet, mint amennyire a két hős, Don Quijote és Sancho Panza története.

Arról is beszélt, hogy Don Quijote - mint ahogy a többi nagy mítoszhős - bizonyos értelemben anakronisztikus, eltér az átlagtól, olyasmihez ragaszkodik, amihez a többség nem és komolyan is veszi, amit gondol, úgyhogy mindig kilóg a sorból, de talán ezért szeretnivaló.

Ez a négy alapmítosz, alapfigura ott él bennünk, mindannyiunkban - mondta, hozzátéve, hogy az ember különböző korszakaiban hol az egyik, hol a másik erősödik fel. Hol inkább Don Juant érzi, hol pedig a hamleti figurát és gyakran a Don Quijote-i érzés keríti hatalmába.

Az előadásban a Don Quijotét megformáló Reviczky Gábor, a Sancho Panzát alakító Bodrogi Gyula és a Cervantes szerepét játszó Trill Zsolt mellett Udvaros Dorottyát, Horváth Lajos Ottót, Kristán Attilát, Tompos Kátyát, Nagy Marit és Szarvas Józsefet is láthatja a közönség. Mint a rendező elmondta, nehéz anyagról van szó, hosszú, három hónapos munka, kemény próbaidőszak eredményeképp jött létre az előadás. Hozzátette: a díszletről alkotott elképzelése is változott időközben, és a darabot a próbafolyamat során írta Verebes Ernő, aki a műből indult ki, de eredeti Cervantes-sor nem sok maradt az előadásban.

A darab aktualitását firtató kérdésre úgy válaszolt: mi van aktuálisabb a halálnál? A szembesülés a halandóságunkkal - ez mindent megelőz. Mint mondta, elsősorban az élet alapkérdései foglalkoztatják: mi az hogy szerelem, mi az hogy árulás, mi a halál, mi alkotni, lázadni, hol kezdődik az ép elme és hol ér véget.

Cervantesről elmondta: mint egy amerikai thrillerhősnek, olyan élete volt. A regényt hosszú ideig írta, majd egyszer csak azzal szembesült, hogy valaki az ő regényét továbbírta és azután született a második rész. Egy lovagregény-paródia volt a kiindulópont és nyomon követhető a folyamat, ahogy Cervantes azonosul a hősével. "Az egész annyira szépséges metafora, hogy úgy döntöttem, hogy ezt nem tudom kihagyni a történetből" - fogalmazott.

Az előadásban megszólaló zenéket is a rendező választotta ki. Mint mondta, sokféle zenét használ, pont abból az eklekticizmusból adódóan, ami a regényt is jellemzi.

A produkció díszlettervezője Olekszandr Bilozub, a jelmeztervező Bánki Róza, a koreográfus pedig Uray Péter. A darabot Cervantes regénye nyomán, Benyhe János fordítását felhasználva írta Verebes Ernő. A darabban a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének II. éves hallgatói is játszanak.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter