"Édes gyermek"

Aranyérmes lett Bihardiószegen Érmellék egykori híres bora, a bakator

Százhuszonnyolc borász 229 bora versengett a bihardiószegi Zichy Gazdakör legjelentősebb rendezvényén, a hétvégi borversenyen, ahol először mutatta meg zamatát Debrecen egykori bora, Érmellék valamikori "édes gyermeke", a bakator is.

2015.02.23 15:47MTI

Várdai József, a gazdakör elnöke elmondta: a térség legnagyobb borversenyén három kategóriában összesen 81 bor lett aranyérmes, köztük a bakator.

Utóbbi először termett az érmihályfalvai Hegedűs Attila birtokán lévő tőkéken, a szőlőből még alig néhány liter bor készült, az aranyérem pedig azt jelzi: jó esély van rá, hogy ismét a térség vezető bora lehessen a Kárpát-medence egykori sztárja.

A bakator első telepítése már Bihardiószegen is megvalósult: a Heit család 2013-ban sikeresen "visszaörökítette" a szőlőfajtát, akkor ezer bakatorvesszőt ültettek, az idén pedig újabb egy hektáron folytatják a telepítést - avatott be a részletekbe Heit Lóránd helyi gazda, megjegyezve, hogy az idén az ő pincéjükben is elkészül néhány palack bakator.

Heit Lóránd 1981-ben vásárolta meg Bihardiószeg leghíresebb pincesorán, a Padalja tessék soron a sárga agyagos löszbe fúrt úgynevezett lyukpincét.

A pincesor neve egy anekdotából született: a soron tevékenykedő gazdák egymást rendre betessékelték a pincéikbe, ahol aztán a poharazgatásnak köszönhetően hamarosan a "pad aljára" kerültek - mesélte Heit Lóránd fia, aki ma már édesapjával együtt borászkodik a bihari dombokon.

Hagyományt ápolnak, értéket teremtenek, és a bortermelők és borkedvelők egyfajta zarándokhelyévé szeretnék tenni a bihardiószegi dombokat, ahol a szőlőtőkék között két faragott fatáblát is elhelyeztek. Az egyik Szent Orbánt, a szőlősgazdák védelmezőjét ábrázolja, a másik Nagy Lajos királynak állít emléket, aki az első szőlőtőkék "örökítésével" megteremtette az ősi, történelmi borvidéket.

Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere, maga is szőlőtermelő borosgazda, fontosnak tartja, hogy a borversennyel és a nyári borfesztivállal felhívják a figyelmet a híres érmelléki borvidékre.

Az elmúlt 50-60 évben visszaesett a szőlőtermesztés a térségükben, s míg 150-200 évvel ezelőtt 600 hektár fölött volt a szőlőskertek nagysága, az 1990-es években már csak 70 hektár.

A jövőt egyébként biztatónak ítéli meg a település vezetője: a térség legnagyobb borversenye, ahol kétszer annyi bor méretik meg, mint bármelyik más környékbeli versenyen, jól jelzi, hogy Bihardiószegen a szőlőtermesztésben, a borkészítésben a jövő - magyarázza.

A bakator pedig - teszi hozzá - az a szőlőfajta, amely megkülönbözteti Diószeget más termőhelyektől. Jelenleg az aradi kutatóállomással együttműködve dolgoznak az ősi fajta elterjesztésén - jelezte Mados Attila. Kovács Pál, a Debreceni Borbarátok Társaság Egyesület elnöke - aki maga öt éve segédkezik a borkultúra felélesztésén Bihardiószegen -, emlékeztetett rá, hogy a bakator volt Széchenyi István kedvenc bora, amely Zichy gróf közreműködésével a kínai császár asztalára is eljutott.

A Debrecentől mintegy 40 kilométerre lévő érmelléki terület Trianon előtt a fehérborok tekintetében Tokaj és Balaton-felvidék után a harmadik legjelentősebb bortermelő terület volt Magyarországon - idézte fel a szakember.

Kovács Pál elmondta azt is, hogy abban az időben rangot adott a debreceni gazdáknak, ha Érmelléken volt szőlőbirtokuk, s a térség akkor leghíresebb bora, a bakator Debrecen borának számított.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.