A filmzene 100 éve

Filmkoncert: Saint-Saëns és a film

A Francia Intézet különleges "tanévindító" zongoraestre készül a filmzene születésének 100. évfordulója alkalmából. André Calmettes és Charles Le Bargy Guise herceg meggyilkolása (1908) c. 17 perces némafilmjét láthatja a közönség, amelyet Camille Saint-Saëns filmzenéje kísér Marouan Benabdallah előadásában. Az est első felében Saint-Saëns műveket hallhatunk, amelyek közül az Afrika, fantázia címűt Benabdallah írt át szólózongorára.

2008.09.22 14:55ma.hu
Camille Saint-Saëns

Marouan Benabdallah 2007-ben szerzett diplomát a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 2008-2009-ben a francia kormány ösztöndíjasa volt.
 
1. rész: Marouan Benabdallah zongoraművész Camille Saint-Saëns műveit adja elő C. Saint-Saëns / G. Bizet: G-moll andante, op.22. C. Saint-Saëns: VI. toccata, Tanulmány op.111., Valse Mignonne, op.104, 6. keringőtanulmány, op.52. C. Saint-Saëns / M. Benabdallah: Afrika, fantázia szólózongorára, op.89. 

2. rész: Guise herceg meggyilkolása (1908) Francia némafilm, 17 perc 

Rendezte: André Calmettes és Charles Le Bargy Szereplők : a Comédie Française színészei 

Forgatókönyv: Henri Lavedan Bemutatja a Film d'Art Zenéjét szerezte: Camille Saint-Saëns Történet: 1588. december 23-án, Blois kastélyában, III. Henrik parancsára meggyilkolják I. Lotharingiai Henriket, Guise hercegét. A Guise herceg meggyilkolásához a Francia Akadémia tagja írt forgatókönyvet, a szerepeket a Comédie-Française színészei játsszák, zenéjét pedig neves zeneszerző komponálta, nem csoda hát, hogy ez film emelte be a mozit a művészetek közé - s neki köszönheti a világ az első filmzenét. Camille Saint-Saëns pályája csúcsán kapja a megrendelést. 

Ebben a kamarazenekarra - vonósokra (hegedű, brácsa, cselló és nagybőgő), néhány fúvósra (fuvola, klarinét, kürt), zongorára és harmóniumra - írott szvitben (Op. 128) Saint-Saëns-nak sikerül mindössze 17 perc alatt, egy bevezetésben és öt képben tökéletesen átadnia a cselekményt.

Camille Saint-Saëns 

Két és fél évesen kezd zongorázni, s nem sokkal később már kis dallamokat rögtönöz. Első darabját ötévesen írja, tizenegy évesen nagyközönség előtt játssza Mozart zongoraversenyét. Virtuóz zongorista és jeles orgonaművész; a vérében van a rögtönzés, mégis szorosan kötődik a formai tökéletességhez és a francia iskolához. 

Művei közt szerepelnek operák (Sámson és Delila, 1877), szimfonikus költemények (Danse macabre), az Állatok farsangja, és a barátja, Liszt Ferenc emlékének ajánlott III. „Orgona” szimfónia. Orgonált a budapesti Nagyzsinagógában is. Többek közt öt zongoraversenyt, és több kamaradarabot írt. 

A modern zeneszerzés előfutára volt – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy ő volt az első zeneszerző, aki 1908-tól mozifilmek számára is komponált.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.