Aki lángba borította a világot

125 éve született a sok millió ember haláláért felelős diktátor

Meghirdette, hogy két négyéves terv keretében helyreállítja a gazdaságot, megszünteti a munkanélküliséget, a nemzetközi porondon pedig kivívja a német egyenjogúságot.

2014.04.20 22:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: youtube.com

Százhuszonöt éve, 1889. április 20-án született az ausztriai Braunauban Adolf Hitler, a náci Harmadik Birodalom Führere, aki a holokauszt felelőseként és a második világháború kirobbantójaként sok millió ember halálát okozta.

Apja vámtisztviselő volt, így a család gyakran költözött. Adolf Passauban, Lambachban és Linzben végezte iskolai tanulmányait, amelyekkel 1905-ben felhagyott. Tizennyolc évesen sikertelen felvételi vizsgát tett a bécsi Művészeti Akadémián, a következő időszakban képeslapok festéséből tartotta fenn magát. Bécsi éveiben nagy hatást gyakorolt rá a nagynémet mozgalom, amely az összes német egy birodalomba való egyesítését tűzte ki célul, kizárva onnan a nem német (magyar, zsidó, szláv stb.) elemeket. A császárvárosban kedvelte meg Wagnert is, akiben a germán mitológia újjáteremtőjét látta. 1913-tól Münchenben festett, képeit később előszeretettel hamisították. Érdeklődése az építészet felé fordult, bár tanulmányokat e téren sem folytatott - gigantomán elképzeléseit hatalomra jutása után többek között Albert Speer ültette át a valóságba.

Az első világháborúban önkéntesként harcolt a nyugati fronton, ahol kétszer megsebesült és kétszer megkapta a Vaskeresztet. 1918 novemberében tért vissza Münchenbe a hadsereg ügynökeként és propagandistájaként, ekkor derült ki, hogy remek szónok, aki könnyen hat az emberekre. Egyre erősödött benne az elhatározás, hogy politikai pályára lépjen, s 1919 őszén tagja lett a Német Munkáspártnak. A pártnak, amely az ő javaslatára a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) nevet vette fel, 1921 júniusában már teljhatalmú elnöke (Führere) volt. Ő alakította ki az NSDAP jelképrendszerét: a barna ing viselését, az ősi jelképnek számító horogkereszt fehér körben vörös zászlóba helyezett változatát, a felemelt jobbkarral való Heil Hitler! köszöntést. Az NSDAP 1923-ban sikertelenül próbálta megragadni a hatalmat Bajorországban (müncheni sörpuccs), Hitler a börtönben írta meg Mein Kampf (Harcom) című munkáját. Ebben fogalmazta meg ideológiai-politikai elképzeléseit: a fajilag felsőbbrendű, az egész világ fölötti uralomra hivatott németek egy birodalomban történő egyesítését, "életterük" megteremtését, a versailles-i békerendszer szétzúzását. Ehhez szerinte szükséges a német nép "fajtisztaságának" megóvása az idegen, nem árja elemektől, mindenekelőtt a zsidóktól, továbbá az, hogy a nép rábízza magát a nagy feladat megoldására képes vezérre. Azt is deklarálta, hogy e harcban minden eszköz megengedett.

Hitler a kirótt öt év helyett 13 hónap után, 1924 decemberében szabadult. Pártját talpra állította, az 1927-es müncheni pártnapok már külsőségeiben is igazi náci rendezvények voltak zászlókkal, alakzatban menetelő egységekkel, barna inget viselő tagsággal. Az NSDAP az 1928-as választásokon még csak 12 képviselői helyet szerzett, de a nagytőke támogatásával és féktelen demagógiával ezt a nagy gazdasági válság idején, 1930-ban már 107-re tornázta fel. A párt tovább erősödött, s Hitler, aki a német állampolgárságot 1932-ben kapta meg, az abban az évben rendezett választások után már a legerősebb parlamenti erő élén állt.

Az állandósult belpolitikai válság feloldására Hindenburg elnök 1933. január 30-án Hitlert nevezte ki kancellárrá, aki meghirdette, hogy két négyéves terv keretében helyreállítja a gazdaságot, megszünteti a munkanélküliséget, a nemzetközi porondon pedig kivívja a német egyenjogúságot. A náci vezetésnek az 1930-as években jelentős közmunkák beindításával, nagyarányú építkezésekkel, a hadiipar és a hadsereg rohamos fejlesztésével valóban sikerült gazdasági fellendülést és életszínvonal-emelkedést elérnie.

Hitler kancellári pozícióját az ellenzékkel való könyörtelen leszámolásra használta fel: a Reichstag épületének 1933. február 27-i felgyújtása után korlátozta a szabadságjogokat, a márciusi választások fölényes megnyerése után pedig megszavaztatta a felhatalmazási törvényt, amely kiiktatta a parlamentet, őt pedig lényegében diktátori hatalommal ruházta fel. Ennek birtokában az NSDAP-n kívül valamennyi pártot betiltotta, majd 1934-ben, a "hosszú kések éjszakáján" leszámolt párton belüli ellenzékével is. Hindenburg halálát követően, 1934. augusztus 2-tól - összevonva az államfői és kormányfői jogokat - Vezér és Kancellár lett, s mint a hadsereg főparancsnoka intenzív fegyverkezésbe kezdett. Nekilátott a zsidókérdés "megoldásának" is: 1935 szeptemberében elfogadtatta a nürnbergi törvényeket, melyek értelmében birodalmi polgár kizárólag német vagy rokon vérű egyed lehetett, az 1938. november 9-ei "kristályéjszaka" pedig jeladás volt a zsidókkal szembeni közvetlen fizikai leszámolásra.

A versailles-i békerendszer revíziójára irányuló hitleri külpolitika a 30-as években nagy sikereket könyvelhetett el (a Saar-vidék visszacsatolása, a Rajna-vidék katonai megszállása, a Berlin-Róma tengely és az antikomintern-paktum létrehozása Olaszországgal és Japánnal, az Anschluss, azaz Ausztria és Németország egyesítése, Csehszlovákia feldarabolása). Mindez logikusan vezetett Lengyelország 1939. szeptember 1-jei megtámadásáig, a második világháború kirobbantásáig. A kezdeti német katonai sikerek nyomán Európa nagy része német fennhatóság vagy befolyás alá került. Hitler 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót is, de csapatait Moszkva alatt megállították, az 1942 telén vívott sztálingrádi csata pedig fordulatot hozott a háború menetében. 1943-ban nyilvánvalóvá vált, hogy a Harmadik Birodalom nem kerülhet ki győztesen a világégésből, a hitleri vezetés krízisét több, a Führer elleni merénylet is jelezte. A vesztes háború okozta kilátástalan helyzetből Hitler az öngyilkosságban talált kiutat: 1945. április 30-án, két nappal Berlin eleste előtt bunkerében feleségével, Eva Braunnal együtt ciánkálival megmérgezte magát.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.