Joseph Mankiewicz portré

A Kleopátra rendezője 20 éve halt meg

Húsz éve, 1993. február 5-én halt meg Joseph Leo Mankiewicz négyszeres Oscar-díjas amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Mankiewicz nevéhez több "leg" is fűződik: Mindent Éváról című filmje kapta eddig a legtöbb Oscar-jelölést, Kleopátra című alkotása viszont a filmtörténelem legköltségesebb fiaskójának számít.

2013.02.05 07:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Mankiewicz 1909. február 11-én született a Pennsylvania állambeli Wilkes-Barre városkában, németországi lengyel emigráns szülők gyermekeként. A középiskola után a Columbia Egyetemre iratkozott be, közben újságírással is foglalkozott, egy ideig a Chicago Tribune című lap berlini tudósítója volt. 

A filmszakmába német filmek angol feliratozásával kóstolt bele, majd húszévesen Hollywoodba ment szerencsét próbálni. Ebben forgatókönyvíró testvére, Herman volt segítségére, aki az Orson Welles által rendezett Aranypolgárért Oscar-díjat kapott. 

A némafilmes korszak idején előbb mások filmjeihez írt párbeszédeket, majd saját forgatókönyvek írásába fogott. Első rendezése előtt producerként is gyűjtött tapasztalatokat, ő gondozta Fritz Lang első amerikai filmjét, a Tébolyt, George Cukor Philadelphiai történetét és Az év asszonya című vígjátékot, amelyben először játszott együtt a Spencer Tracy-Katharine Hepburn álompár. 

1946-ban a gyengélkedő Ernst Lubitsch helyére ugrott be először rendezőként, három évvel később pedig már a rendezői és a forgatókönyvírói Oscar-díjat is átvehette az Egy levél három asszonynak című filmért. 1950-ben forgatta pályafutása legnagyobb sikerét: a Mindent Éváról című lélektani drámát 14 kategóriában jelölték Oscar-díjra (ezt a rekordot csak 1997-ben a Titanic tudta beállítani), s Mankiewicz ismét hazavihette a legjobb rendezésért és forgatókönyvért járó arany szobrocskát. 

Mind a mai napig ő az egyetlen, aki két egymást követő évben győzött ebben a két kategóriában. 1953-ban parádés szereposztásban vitte filmre Shakespeare Julius Caesarját, s övé a legismertebb Kleopátra-feldolgozás is. A produkcióba 1960-ban "esett be", amikor az eredetileg kiszemelt Rouben Mamoulian a nehézségek miatt bedobta a törülközőt. 

A film készítése mindenki számára folyamatos rémálom volt, sőt sokak szerint a végeredmény is az lett, ráadásul négy órán át tette próbára a nézők figyelmét. A négy hónaposra tervezett forgatás - egyebek között a főszereplő Elizabeth Taylor betegsége miatt - három évig tartott, a díszleteket előbb Londonban, majd Rómában húzták fel. 

A költségvetés a szerényebb kezdetekről 48 millió dollárra hízott fel - ez napjainkban 300 milliónak felel meg, így a Kleopátra ma is az egyik legköltségesebb filmalkotásnak számít. Szerény vigasz lehetett a producerek számára, hogy a forgatáson Taylor és Richard Burton egymásba szeretett, s mivel a viharos románc folyamatosan a lapok címoldalán szerepelt, legalább a reklámra nem kellett költeni.
 
A film ugyan néhány év után behozta árát, s több Oscar-díjat is kapott, de a közvélemény bukásként könyvelte el.

Mankiewicz 1954-ben Ava Gardnerrel és Humphrey Bogarttal forgatta A mezítlábas grófnő című melodrámát, majd 1958-ban Graham Greene A csendes amerikai című regényét vitte filmvászonra. Az adaptáció nagy vihart kavart, mert megváltoztatta az író üzenetét: Greene élesen támadta az amerikai jelenlétet Indokínában, a rendező azonban jó hazafi lévén Washington vietnámi politikáját dicsőítő propagandafilmet készített, még a befejezést is átírva, amit Greene nemes egyszerűséggel "árulásnak" minősített.
 
Egy évvel később készült Tennessee Williams műve alapján a Tavaly nyáron hirtelen, ezután rendezett westernkomédiát (Volt egyszer egy gazember) és musicalt (Pasasok és babák), sőt a Metropolitan Operában színre vitte Puccini Bohéméletét is. Oscar-díjra kilencszer jelölték, utoljára 1973-ban hattyúdala, a Michael Caine és Sir Laurence Olivier főszereplésével készült A mesterdetektív című krimi rendezéséért. 

Mankiewicz élete utolsó évtizedét a filmipartól távol töltötte, de gyakori vendég volt tévés műsorokban és szívesen tartott előadásokat, ilyenkor hallgatóságát Hollywood fénykorából származó anekdotákkal szórakoztatta. A rendező 1993. február 5-én halt meg szívroham következtében Bedfordban.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.