Világörökség

Izraeli, palaui, indonéz és marokkói helyszínek is világörökséggé váltak

Jézus születésének helye, a betlehemi Születés temploma és a zarándokút mellett négy másik helyszínt is világörökségi címmel ruházott fel szentpétervári tanácskozásán az UNESCO világörökségi bizottsága pénteken.

2012.06.29 23:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete tagállamaiból 21 országot tömörítő bizottság felvette a világörökségi listára az emberi evolúció Izraelben, a Kármel-hegyen - a Vádi el-Mughara-barlangokban - lévő emlékhelyeit, a Rock Islands néven ismert szigetek déli lagúnáját Palaun, a Tri Hita Karana filozófia megtestesüléseként emlegetett subak öntözőrendszert az Indonéziához tartozó Balin, valamint Marokkó fővárosának, Rabatnak az ó- és újvárosát - olvasható az UNESCO honlapján (www.whc.unesco.org). 

Az izraeli helyszín három barlangot foglal magában, összesen négyhektáros területet, és az emberi fejlődésből félmillió év történelmét öleli fel temetkezések, kőből épített korai szerkezetek, valamint a vadászó-gyűjtögető életmódból a földművelő és állattartó életmódra való áttérés emlékei révén. A páratlan helyszín jelentőségét 90 évnyi kutatómunka támasztja alá. A Rock Islands déli lagúnája 100-200 hektáros terület, 445 lakatlan mészkőszigetből áll, sok a gomba alakú képződmény közöttük. A szigeteket türkiz lagúnák és korallzátonyok veszik körül. 

A csendes-óceáni helyszín szépségét fokozza az ott található korallrendszer 385 különböző fajjal. A Rock Islands emellett a tengeri tavak otthona: az óceán vízéből zátonyok "hasítanak ki" kisebb tavakat. Jóval nagyobb 19 500 hektáros területet fog át a subak öntözőrendszer, a Tri Hita Karana filozófia "manifesztációja". Összesen öt rizsteraszról és azok úgynevezett víztemplomairól van szó. A subak története a IX. századra nyúlik vissza. A csatornák és vízfogók szövevényes hálózata a Tri Hita Karana filozófiai felfogást, a szellem királyságának, az emberi világnak és a természetnek az ötvözetét tükrözi.
 
Ezt a filozófiát a Bali és India közötti kulturális találkozás szülte. Rabat, a modern főváros és a történelmi település kettőségének megtestesülése, ezért érdemelte ki a világörökségi címet. Az Atlanti-óceán partján, Marokkó északnyugati részén fekvő város az arab-muzulmán múlt és a nyugati modernizmus közötti "termékeny" kölcsönhatás gyümölcse. A város francia uralom alatt, 1912 és az 1930-as évek között született épületei mellett a XII. századból fennmaradt építészeti emlékek - például a Hasszán-mecset - is őrzik a település múltját. Az újváros az egyik legnagyobb és legambiciózusabb modern városi projekt, amely Afrikában a XX. században megvalósult és tán a legátfogóbb is - emelte ki az UNESCO.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.