Romos labirintus fogadja a látogatókat

Sámánizmus és szellemkultusz a Quai Branly múzeumban

A természeti népek művészetének szentelt párizsi Quai Branly múzeumban vadonatúj romos labirintus fogadja a látogatókat a legújabb kiállításon: a sámánizmus és a szellemkultusz a téma.

2012.05.12 16:59MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Mint a Le Figaro írja, Jean de Loisy, a Palais de Tokyoban április 11-én még Nicolas Sarkozy elnök által felavatott kortárs művészeti központ "varázslója" ezúttal a Szajna túlsó partjára kirándult, és a Quai Branlyban "barkácsolt össze csodálatos katasztrófát". "Csupa olyasmit csinálunk itt, amit nem lenne szabad" - mondta a párizsi lapnak "A zűrzavar mesterei" című kiállítás biztosa.
   
A Dominique Jakob és Brandan MacFarlane által megálmodott fehér útvesztőbe úgy "hajigálta" a legkülönbözőbb társadalmak és korok több mint háromszáz különböző tárgyát, hogy semmiféle egyértelmű etnográfiai vagy históriai módszert nem követett. A két építész díszlettervező által teremtett látványos, eklektikus rommezőn keveredő gipszlapok, kóckötegek és műalkotások csak növelik a megidézett rejtelmes világok által képviselt zűrzavart. Szellemek, dzsinnek, kísértetek és egyéb lidércek nyomait idézi minden, időnként egy megszállott kiáltását vagy egy deliráló dermesztő sikolyát hallani.
   
Szerencsére ezekben az iszonyú útvesztőkben, ahol az értelem gyakran reménytelenül eltéved, a csodatévő, a látó ember, a sámán a főszereplő. Bali szigetétől Szibériáig ő a közvetítő. Öltözékei, az általa viselt pompás tollak és bőrök egyszerre tűnnek groteszknek és szakrálisnak. Az ő alakja révén békélhet meg a látogató a sok okkult hatalommal, amely a felvilágosodás korával eltűnni látszott, mégis mindenfelé nagyon virgonc maradt - még a modern művészetben is.
   
Annette Messager Ex voto című műve egy fantázia-szülte test vérér-rendszerét jeleníti meg, Anna Halprin mágikus dühtánc révén kíván felülkerekedni rákbetegségén. A táncot sűrűn idézi a kiállítás, sőt befejező harmadának éppenséggel ez a "katartikus kollektív fürdő" a fő témája. A középkori horrort képviselő Hieronymus Bosch Concert dans l'oeuf című művétől a sokoldalú kortárs performansz-művész Arnaud Labelle-Rojoux ijesztő bohócot megjelenítő Toi-meme című munkájáig sokféle módon és nem egyszer egyenlőtlen színvonalon ábrázolják az önkívület pillanatait.
   
A kiállítás egésze azonban azt érzékelteti, hogy az átmeneti háborodottság és a még elviselhető fokú őrület gyakran a túlságosan nyomasztó valóságot vezeti le. Például azon a videón, amelyen Joseph Beuys a művészet történetét meséli el egy … döglött nyúlnak.   
   
Jean de Loisy nem először kirándult ezoterikus titkok világába. A Pompidou-központban 2008-ban "Traces du sacré" (Szakrális nyomok) címen rendezett kiállítást, majd más installációi nyomán ezúttal egy Afrika-kutatóval és Marokkó törzseinek egyik szakértőjével összefogva valósította meg eklektikus elképzeléseit.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.