Manfred von Ricthofen

A "vörös báró" 120 éve született

Százhúsz éve, 1892. május 2-án született Manfred von Richthofen, az első világháború leghíresebb pilótája. Richthofen, aki repülőgépének színéről kapta a "vörös báró" becenevet, nyolcvan légi harcban győzedelmeskedett, a nyolcvanegyedikben azonban halálát lelte.

2012.05.02 14:01MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Alakja a populáris kultúra része lett, életéről készült képregény, regény, fél tucat film és számtalan sláger, s természetes, hogy számítógépes repülőszimulátor-programokban is repülhetünk vele.

Porosz nemesi földbirtokosok sarja volt. Fiatal korától szenvedélyesen vadászott a sziléziai erdőkben vadkanra, madarakra és szarvasokra, miként később a levegőben az ellenséges gépekre. Tizenegy évesen került katonai iskolába, ennek elvégzése után az ulánusoknál szolgált. Az első világháborúban az orosz frontra vezényelték. Kitűnt bátorságával, azonban nyilvánvaló lett számára, hogy a gépfegyver és a szögesdrótakadályok megjelenésével a lovas harcmodornak leáldozott, így az első adandó alkalommal áthelyezését kérte a légierőhöz.

A keleti fronton végzett felderítőmissziók után Franciaország fölött indult éles bevetésekre. Az első világháborúban a pilóták még jobbára közelharcot vívtak, a párbaj kimenetelében döntő szerepe volt a személyes bátorságnak, a manőverező képességnek, a helyzetfelismerésnek. Richthofen első ellenfelét Champagne fölött lőtte le, de mivel a gép a francia vonalak mögé esett, a győzelmet a "szabályok" szerint nem könyvelhette el.

Teljesítményét látva a német pilóta-ász, Oswald Boecke újonnan formálódó elit vadászegységéhez osztották be. Első légi párbaját 1916. szeptember 17-én nyerte meg, a diadal után ezüst kupát rendelt, amelybe a dátumot és az ellenséges gép típusát vésette. Ezt a szokását sokáig megtartotta, csak a hatvanadik kupa után hagyott fel vele, amikor berlini ötvöse már nem jutott ezüsthöz (a pilóta meg az ón kupát nem tartotta magához méltónak).

Richthofen 1916 novemberében 11. légi harcában hosszú és heves küzdelem után legyőzte a legnevesebb brit pilótát, Lance Hawker őrnagyot, és ezzel legendává vált. Tizenhatodik győzelme után megkapta a legmagasabb német katonai kitüntetést, és saját egység élére került. Légi századát rendkívüli mozgékonysága és a rikító színekre festett gépek miatt az újságírók "repülő cirkusznak" nevezték el.

Maga Richthofen vörös színű, háromfedeles Fokker géppel repült, ezért nevezték el a franciák "vörös ördögnek", az angolok pedig "vörös bárónak" - utóbb ez a jelző vált fogalommá. Richthofen ha csak lehetett, kerülte a bravúrokat és a kockázatokat, hideg fejjel, pontosan taktikázva aratta egyik diadalt a másik után. Gépének szélességét a tervezők lerövidítették, így fordulékonyabb lett ellenfeleinél. A vörös báró csak 1917 áprilisában 22 brit gépet lőtt le, volt olyan nap, hogy egymás után négyet.

1917 júniusában bevetés közben fejlövést kapott, s az orvosok minden erőfeszítése ellenére sem gyógyult fel teljesen, élete hátralevő részében orrvérzés, kínzó fejfájás gyötörte. A jól működő német háborús propagandagépezet ekkorra már emberfölöttivé növesztette alakját, azt terjesztették, hogy az angolok külön egységet állítottak fel a báró lelövésére, s hogy aki harcban végez vele, azonnal megkapja a Viktória keresztet.

Richthofent - mivel a vezetés attól tartott, hogy hírneve miatt halála katasztrofális hatással lenne a háborús morálra - megpróbálták rábeszélni az irodai munkára. Ő erre nem volt hajlandó, tovább folytatta a repülést, s 1918 áprilisára már nyolcvan győzelemmel dicsekedhetett, többel, mint bárki más a hadviselő felek soraiban.

A végzet 1918. április 21-én érte utol: a 25 éves pilótát egy harminc gép részvételével vívott légi ütközetben érte halálos lövés az ausztrál gyalogság állásai fölött. A brit légierő szerint a halálos lövést a kanadai Roy Brown repülőszázados adta le, az ausztrálok szerint viszont egy Cedric Popkin nevű őrmester a lövészárokból.

A britek ünnepélyes temetést rendeztek az első világháború legeredményesebb vadászpilótájának, koporsóját hat dúsan dekorált tiszt vitte, sírjánál díszegység adott sortüzet. A holttestet 1925-ben a franciaországi temetőből a családi sírboltba helyezték át, nem sokkal később a nácik pompázatos külsőségek között Berlinben temették újra el. Manfred von Richthofen 1975 óta Wiesbadenben, testvérei mellett nyugszik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.