Jack Kerouac, az Úton szerzője 90 éve született

"A saját boromat iszom és regényeket írok"

Március 12-én lenne kilencvenéves a beatmozgalom névadója, az Úton című kultuszmű szerzője, Jack Kerouac amerikai író.

_{2012.03.12 06:21MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

"Az életem egy farm lesz, ahol magam termelem meg az ennivalómat. Nem csinálok semmit, csak ülök egy fa alatt, amíg nőnek a növényeim, a saját boromat iszom, regényeket írok, hogy nemesítsem a lelkemet, játszom a srácaimmal, és fütyülök a nyomorultakra" - írta naplójába Kerouac 1948-ban. Mindez azonban - a regényírást kivéve - nem valósult meg a kanadai francia emigráns családból származó író életében.

Kerouac, aki angolul csak az általános iskolában tanult meg, sokat olvasott, és maga is kísérletezett rövidebb írásokkal. A középiskola elvégzése után, kiváló futballteljesítményének köszönhetően ösztöndíjat szerzett a New York-i Columbia Egyetemre. Itt kötött életre szóló barátságot a költő Allen Ginsberggel, az író William S. Burroughs-zal és Neal Cassadyvel, és az együtt töltött napok, a közös csavargások, nagy ivászatok a Kerouac-próza meghatározó elemei lettek.

Az egyetemnek egy sérülés miatt hátat kellett fordítania, így beállt a haditengerészethez, ahonnan skizoid személyisége miatt leszerelték, ettől kezdve kereskedelmi hajókon dolgozott tengerészként. Később beutazta az Egyesült Államokat és Mexikót, a vasutasságtól az erdőőrségig mindenféle munkát elvállalt. Közben írónak készült, azt remélte, hogy ez lesz a fő megélhetési forrása. 1950-ben megjelent első regénye, a The Town and the City, amelyre a kritikusok felfigyeltek ugyan, mégsem lett sikerkönyv.

A kiugrásra hét évet kellett várnia, ezalatt Neal Cassady társaságában beutazta az országot. Ebből az utazásból született meg az Úton című regény, amely Ginsberg Üvöltése mellett a beatmozgalom egyik bibliája lett. Az alapötletet Kerouac így foglalta össze: "Két srác autóstoppol Kaliforniában, kutatva valami után, amit nem igazán találnak meg, elvesztik magukat az úton, visszajönnek valami másban reménykedve." A könyvet egy 36 méter hosszú, összeragasztott papírcsíkra írta, ezt fűzte be írógépébe, hogy ne kelljen gondolatait papírcserével megszakítani. A szövegben nem használt sem bekezdéseket, sem pedig vesszőket, így 1951 áprilisában, 20 nap alatt sikerült befejeznie művét, de a - jócskán megkurtított - kiadásra 1957-ig várnia kellett.

Az Úton megjelenése után valósággal mítoszt teremtett, mivel leginkább arról szólt, ami az akkori huszonéveseknek hiányzott: a szabadság szükségéről és a megszerzett szabadságról, a fogyasztói társadalomból való kitörésről és a másság, a mindenféle deviancia létjogosultságáról.

Bár a siker ráirányította a figyelmet, Kerouac nemigen tudott mit kezdeni ezzel. Egyre inkább befelé fordult, legszívesebben otthon ült és írt, és küzdött - nem sok sikerrel - alkohol- és drogproblémáival. Fontos, főként önéletrajzi ihletésű művei születtek ekkoriban: a Dharma hobók, a Senkiháziak, a Magányos utazó, a Művésztelep. Élete utolsó éveiben érdeklődése egyre inkább a misztika és a zen buddhizmus eszméi felé fordult, életrajzot is írt Sziddhártáról.

Jack Kerouac a floridai St. Petersburgben halt meg májzsugorban 1969. október 21-én. Szülővárosában, a massachusettsi Lowellben temették el, síremlékét 1988-ban avatták fel.

Az Úton eredeti, vágatlan verzióját 2007-ben kiadták Amerikában, magyar fordítása tavaly jelent meg. A kultikus műből film is készült, amely várhatóan az idén kerül a mozikba.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter