Január 8-án ünnepel

Nem Kishal: Gyarmathy Lívia 80 éves

Január 8-án lesz nyolcvanéves Gyarmathy Lívia Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere.

2012.01.06 13:03MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Gyarmathy Lívia 1960-ban a kispesti textilgyárban vegyészmérnökként dolgozott, amikor egy újsághirdetésben azt olvasta, hogy Herskó János kísérleti filmrendezői osztályt toboroz a Színművészeti Főiskolán. Az ott töltött éveket követően a Mafilm állományába került; diplomamunkája, az Ötvennyolc másodperc című dokumentumfilm egy olyan sportolót mutatott be, aki alulmarad a versenyben.

Első, Üzenet című, állami gondozott gyerekekről szóló dokumentumfilmje a miskolci fesztiválon, majd a Tisztelt cím! 1972-ben Krakkóban nyert díjat. Időszerű közéleti gondokat feszegetett a hetvenes években forgatott Magányosok klubja, a Kilencedik emelet, és a Minden szerdán című filmje.

A cigány témájú Koportost egy csángó fiú és egy német lány "vegyes házasságának" témáját középpontba állító Együttélés követte, míg az Egy kicsit én... egy kicsit te című vígjáték a több generáció együttélésének problémájáról, A csalás gyönyöre pedig az érzelmi elbizonytalanodásról szól. A mi gólyánk című, 1998-ban készült félórás dokumentumfilmje számos nemzetközi elismerést nyert, és meghozta Gyarmathy Lívia számára a legjobb európai rövidfilm díját is.

A mű a Somogy megyei Mesztegnyőn télre ottrekedt gólya és a falusiak között kialakuló különleges kapcsolatról, a mitologikus jelentést hordozó madár és a megmentésére szövetkező emberek viszonyáról szól. Ezt követően készült Táncrend című, több rangos nemzetközi díjjal kitüntetett alkotását egy évig forgatták a csongrádi Pitvaros községben.

A szívmelengető film azt mutatja be, hogyan találják meg a legkülönbözőbb munkát végző és eltérő családi hátterű emberek a hétköznapokat megszépítő órákat, amikor tánctanárt fogadnak. A rendezőnő legutóbb 2008-ban Kishalak... Nagyhalak címmel az orvhalászokról forgatott dokumentumfilmet egy régi élménye alapján.

Férjével, Böszörményi Gézával együtt több forgatókönyvet írt, első közös sikerük az Ismeri a szandi-mandit? című játékfilm volt 1969-ben. 1988-ban közösen rendezték a Böszörményi Géza internálásának körülményeit megidéző Recsk 1950-1953 című politikai dokumentumfilmet, amely elnyerte az év legjobb európai dokumentumfilmjének járó Félix-díjat.

A témából 1996-ban Szökés címmel játékfilmet is forgattak. Közösen készítették 1986-ban a "Faludy György, költő", majd 1991-ben a "...hol zsarnokság van..." című dokumentumfilmet. Együtt kaptak Kossuth-díjat 2000-ben és együtt lettek a Magyar Mozgókép Mesterei 2004-ben. A családi hagyományt folytatja lányuk, Böszörményi Zsuzsa, aki sikeres rendező, ő volt az A mi gólyánk producere.

Gyarmathy Líviát 1978-ban Balázs Béla-díjjal jutalmazták, 1987-ben érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, 2001-ben Millenniumi-díjjal tüntették ki és a Magyar Örökség díjjal ismerték el igazságfeltáró művészetét. 2008-ban megkapta a magyar filmkritikusok és a Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, a CineFest életműdíját. Az Európai Filmakadémia tagjainak sorába is beválasztott alkotó úgy érzi, a filmkészítés kínált lehetőséget számára a valóság teljesebb megismerésére.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.