Álarcos varázslók és a misszionáriusok

Gyűlölte a Vatikán - 300 év után adták ki a könyvet Kanadáról

Új-Franciaország (a későbbi Kanada) vadonait, álarcos varázslóit és a misszionáriusok medveszelídítését mutatja be az európai gyarmatosítás kezdetének korából egy vaskos kötet, amely szombaton jelent meg - több száz évvel azután, hogy papírra vetették.

2011.11.13 19:17MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A The Natural History of the New World (Az Újvilág természetrajza) című kéziratot és a különálló, rajzokat tartalmazó kódexet egy fantasztikus képzelőerővel megáldott jezsuita pap, Louis Nicolas vetette papírra 1675 tájékán. A két kötetet külön-külön őrizték: az egyiket a párizsi nemzeti könyvtárban, a másikat pedig az Egyesült Államokban, az oklahomai Tulsa város Gilcrease Múzeumában.

Egy quebeci művészettörténész harmincévi kutatás során fedezte fel, hogy a két műnek azonos a szerzője, és egy 550 oldalas kötetben együtt jelentette meg őket. A könyv először a McGuill Queen,s University Press kiadónál jelent meg The Codex Canadiensis and The Writing of Louis Nicolas (A Kanadai Kódex és Louis Nicolas írásai) címmel.

"Ez valóban az első kanadai természetrajz, és jóval Darwinnak a Beagle vitorlás fedélzetén tett útja, illetve Lewis és Clark expedíciója előtt íródott" – mondta el Francois-Marc Gagnon, a montreali Concordia Egyetem történésze. Gagnon a francia hírügynökségnek elmondta, hogy a szerző a Vatikánnal harcolt műve megjelentetéséért. E kísérleteit Róma megakadályozta, Nicolas feltehetően kivált az egyházból és nyoma veszett. Louis Nicolas 1634-ben született Franciaországban és 15 évet töltött misszionáriusként Kanadában és az Egyesült Államok egyes részein (az akkor Új-Franciaországként ismert területen), de feljebbvalói bírálták, mert viszonylag kevés őslakót térített meg a katolikus hitre. Ehelyett inkább ideje nagyobb részét a növények, állatok és őslakosok dokumentálásával töltötte, megrajzolva a XVII. századi Észak-Amerika képét részben természettudományos, részben antropológus szemmel.

"Rendkívül kíváncsi ember volt, nagyon érdekelte a természet, és sokat utazott" - mondta róla Gagnon. Nicolas leírta, hogy szelídítette meg a feketemedvéket egy quebeci kolostorban, rajzolt egereket és rénszarvasokat, fiatal hajtásokat és magas fákat, az őslakosok hosszú házait, nagy törzsfőnököket és álarcos varázslókat, akiket akkoriban soha nem ábrázoltak (álarccal).

Számos korabeli téves nézetet is korrigált, például azt, hogy a hódok csapatban építik a gátakat és nyelvet használnak a kommunikációhoz a feladatok koordinálására (valójában egyedül vagy párban dolgoznak).

Nicolas sajátos leírásai kiemelkednek egy olyan korszakban, ahol kizárólag csak a vallással foglalkoztak.

"Nincsenek például a korszakból származó látképek. Egyszerre csak megjelent egy ember, akinek volt szeme a tudományos felfedezésre és humorérzéke" – mondta Gagnon, Nicolas hatalmas információmennyiséget gyűjtött össze a természet világáról, jóval többet, mint a kortársai, például több mint 300 növényt írt le.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.