Nyolcvanhat éves volt a Munkácsy-díjas alkotó

Elhunyt Gorka Lívia keramikusművész

Dunai Adrienne, a verőcei Gorka Géza Múzeum vezetője közölte: nyolcvanhat éves korában elhunyt Gorka Lívia keramikusművész.

_{2011.08.06 11:43}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A Munkácsy-díjas művész augusztus 4-én halt meg. Személyében a magyar kerámiaművészet elvesztette a nagy kísérletezőt, az "őselemek" szerelmesét, az agyag és a tűz titkának örök keresőjét, megfejtőjét - tudatta a múzeum vezetője.

Mint közleményében olvasható, Gorka Lívia művészi alkotásai hazai és nemzetközi gyűjtemények keresett darabjai. "Sugárzó személyisége nagy űrt hagy maga után családja, barátai körében."

Művei állandó kiállításon tekinthetőek meg Verőcén, a Gorka múzeumban.

Verőce díszpolgárát szűk családi körben helyezik örök nyugalomra.

Gorka Lívia 1925. március 5-én született Nógrádverőcén. Édesapja, Gorka Géza a modern magyar keramika egyik megteremtője, leánya őt tekintette mesterének.

Már gyerekkorában megismerkedett a fazekasmesterséggel a családi házban, amely műhelyként is szolgált. 1943-ban érettségizett. Miután 1946-ban nem vették fel az Iparművészeti Főiskolára, fazekas mestervizsgát tett 1948-ban. Sokat dolgozott, nehéz fizikai munkát végzett.

Közben rengeteget olvasott, édesapja segítségével képezte magát, autodidaktaként. 1954-ben, majd 1955-ben vett részt először kollekív kiállításon, az Ernst Múzeumban Budapesten. Jóformán minden pályázaton, bemutatón, kis kiállításon jelentkezett munkáival.

Elszakadva Verőcétől, 1960-ban már Budapesten dolgozott önálló műhelyben. 1962-ben Prágában a Nemzetközi Keramikai Biennálén aranyérmet kapott. Ezt követően rendszeresen állított ki külföldön, Prágától kezdve Genfen, Londonon át egészen San Franciscóig.

Első hazai díját 1964-ben szerezte meg, külföldön megrendezett magyar és nemzetközi kiállításokon bemutatott műveiért.

Három nagyobb lélegzetű munkához pályázat útján jutott: a Gödöllői Agráregyetem falát egy 20 négyzetméteres zodiákus munkája ékesíti, a másodikat a washingtoni magyar követségre készítette, a harmadik egy hatalmas kerámiafal, amely a tatabányai kórházban látható Felnagyított sejt címmel.

Kísérletező egyéniség volt. Saját készítésű színes agyagokkal és ezekbe beleszívódó mázakkal dolgozott, magas hőfokú gázkemencében égette ki az anyagokat.

Munkásságát 1964-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 1975-ben kapta meg az érdemes művész címet.

A művésznő "bájos kerámiáira" szívesen tekintenek az emberek

Polgár Árpád műkereskedő szerint Gorka Lívia "bájos kerámiáira" szívesen tekintenek az emberek.

A Polgár Galéria tulajdonosa szerint Gorka Lívia ki tudott lépni az apja bűvköréből és mást tudott csinálni, egy olyan időszakban, amikor eltérő volt a politikai környezet.

Úgy fejezte ki magát, hogy az igazán közérthető volt - tette hozzá.

Ő volt az utolsó olyan keramikusművész, aki igazán egyénit és igazán nagyot alkotott - mondta Polgár Árpád. Szerinte műkereskedői és művészettörténeti szempontból is jelentős Gorka Lívia munkássága.

Úgy fogalmazott: elsősorban a báját, a kedvességét szereti a tárgyainak és "elragadó népiesség van a modernizmusában".

A műkereskedő-műgyűjtő szerint bár vannak köztéri munkái is Gorka Líviának, munkásságát azok a kerámiák tükrözik leginkább, amelyek dísztárgyak.

Ezek a nemcsak bájos, de használható tárgyak "viszik a nevét", ez az ő műfaja.

Olyan formavilágot tükröznek, amelyre 30-40, de akár 100 év múlva is szívesen tekintenek az emberek - mutatott rá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!