"Törvénybe ütköző" cselekedet okozta

2005-ös londoni merénylet: "nem hibásak" a mentők és az elhárítók

A támadások ügyében kezdett igazságügyi vizsgálat vezetője, végleg lezárva a merényletek után kezdett eljárást, kijelentette: "Törvénybe ütköző" cselekedet okozta a 2005 júliusában elkövetett londoni terrormerénylet-sorozat 52 áldozatának halálát, de a halálesetekért sem a merényletek helyszínére kivonuló mentőalakulatok, sem az elhárító szolgálatok nem felelősek.

2011.05.06 15:19MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A végzés jelentőségét az adja, hogy formálisan is a négy öngyilkos merénylő kizárólagos felelősségét állapítja meg az eddigi legvéresebb londoni terrortámadásért és a merényletek áldozatainak haláláért.
   
A merényletsorozatot 2005. július 7-én követte el a négy brit állampolgárságú terrorista. A merénylők három londoni metrószerelvényt és egy emeletes városi buszt robbantottak fel hátizsákjukba rejtett pokolgépekkel. A detonációknak az 52 halálos áldozat mellett hétszáznál több súlyos sérültjük is volt.
   
A négy merénylő mindaddig példás társadalmi és családi életet élt, tisztes állásuk volt, és így nem kerültek a brit elhárítás (MI5) figyelmének középpontjába, bár kettőjükről volt fotója a titkosszolgálatnak.
   
Az öngyilkos merénylőcsoport vezetője, Mohammad Siddique Khan például közmegbecsülésnek örvendő általános iskolai tanárként dolgozott Leedsben. Ám a rendőrségi vizsgálat során előkerült egy "mártírvideó", amelyen Khan egyebek mellett kijelenti, hogy háború folyik a Nyugattal, és ő e háború katonája.
   
A filmen feltűnt Ajman az-Zavahri, az al-Kaida második számú vezetője is, akit a nyugati elhárító szolgálatok a terrorhálózat operatív irányítójának, gyakorlatilag a minap megölt Oszama bin Laden helyettesének tartottak. Ajman az-Zavahri a felvételen közölte, hogy a pusztítást Tony Blair akkori brit kormányfő politikája hozta Londonra, és további merényletek várhatók.
   
Az angol-walesi törvények alapján "váratlan, illetve erőszakos halálesetek körülményeinek felderítésére" a rendőrségi vizsgálat után minden esetben igazságszolgáltatási tényfeltáró vizsgálatot is kell tartani; ez gyakorlatilag teljes körű bírósági eljárás formáját öltő halottkémi vizsgálat.

Ez zárult le az ügyben eljáró, bírói rangú igazságügyi szakértő pénteki londoni végzésével, amely megállapítja, hogy a merényletek helyszínén tevékenykedő mentőalakulatok "a felmerült problémák ellenére" nem felelősek a halálesetekért, az áldozatok mindegyikének halála elkerülhetetlen volt az elszenvedett sérülések alapján.
   
A merényletek után elhangzottak olyan vádak, hogy a mentőegységek tevékenysége kezdetben összehangolatlan volt, és kommunikációs problémák is voltak.
   
Az eljáró bíró pénteki végzésében azonban kiemelte, hogy a 309 tanúvallomás alapján "nem is lehet elég felsőfokú jelzőt találni" a mentőalakulatok által tanúsított bátorságra.
   
Az eljárás során elhangzott, hogy az MI5 a felderítés során nem használta a birtokában lévő két fotót, de a bíró a végzésben csak ajánlásokat fogalmazott meg arra, hogy az elhárítás vizsgálja felül azt ilyen fotók felhasználása során alkalmazott gyakorlatát.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.