Mubarak dacol, dühösek a tüntetők

Egyiptom sorsa kétséges

A tisztségéhez való ragaszkodásával Hoszni Mubarak egyiptomi elnök dacosan szembeszállt a közel harmincéves uralmának lezárását követelő tüntetőkkel, ám ezzel szakított első számú szövetségesével és támogatójával, az Egyesült Államokkal, és annak 1,5 milliárd dolláros adományával.

_{2011.02.11 07:51}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Több ezer ember gyűlt össze az elnöki palotánál

Több ezer ember gyűlt össze pénteken Kairóban, az egyiptomi fővárosban az elnöki palotánál, ahol a pénteki imát követően nagygyűlést tartanak, hogy követeljék Hoszni Mubarak államfő távozását.

Egyes értesülések szerint egyes radikális beállítottságú fiatalok a palota ostromát tervezik. Az elnöki rezidenciát, amelyet minden oldalról szögesdrót vesz körül, a köztársasági gárda elitalakulata védi.

Ezzel egy időben tízezer ember gyülekezett az egyiptomi állami televízió épületénél, a tömeges tiltakozások újabb helyszínénél.

Az al-Arabíja hírtelevízió közölte, hogy az egyiptomi hadsereg legfelső tanácsa hamarosan "fontos közleményt" ad ki. Részletekkel nem szolgált a tévéállomás.

_{Harag Egyiptomban - Fotó: MTI}

Mubarak csütörtök esti tévébeszédében a tüntetők várakozása ellenére nem jelentette be lemondását, de közölte, hogy átruházza hatalmi jogköreit alelnökére, Omar Szuleimánra.

Haszan Nafa, az egyiptomi kormánnyal szemben kritikus elemző azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Mubarak állításával szemben megtartott magának fontos jogköröket, és a most átadottakat is bármikor visszaveheti. "Szuleimán nem oszlathatja fel a parlamentet, nem alakíthatja át a kormányt, sőt még alkotmányos reformokat sem kérhet az elnök (vagyis Mubarak) jóváhagyása nélkül" - mondta.

A beszédet a kairói Tahrír téren és más egyiptomi demonstrációkon hallgató tüntetők dühösen reagáltak Mubarak bejelentéseire, hangsúlyozva, hogy nem adják fel a küzdelmet az elnök távozásáig.

Az egyiptomi események forgatagában a jelek szerint a hadseregre hárul a döntéshozatal. A katonák eddig tartózkodtak a tüntetések feloszlatásától, ám ha a demonstrációk erőszakba torkollanak - s egyes elemzők ezt valószínűnek tartják -, akkor választásra kényszerülhetnek: vagy hűek maradnak Mubarakhoz, vagy a nép mellé állnak.

Mubarak beszéde előtt, napközben az egyiptomi tévében egy egyenruhás katonai szóvivő felolvasta a fegyveres erők úgynevezett egyes számú közleményét. Eszerint a hadsereg legfelső tanácsa úgy döntött, hogy Mohamed Huszein Tantávi védelmi miniszter vezetésével folyamatosan ülésezni fog. (A testület elnöke Mubarak, de ő nem volt jelen az ülésen.) Az "egyes számú közlemény" megfogalmazás úgy hangzott, mintha a hadsereg puccsot hajtana végre. (Később egyesek a CNN amerikai hírtelevízió szerint úgy értelmezték ezt, hogy a hadsereg átveszi a hatalmat, de nem államcsíny révén). Szuleimán maga is katona - a hírszerzés vezetője volt, mielőtt nemrégiben alelnökké nevezték ki -, az elnöki jogkörökkel történő felruházása pedig arra utal, hogy a hadsereg egyelőre szívesebben tartaná meg az átmenetet az alkotmányos keretek között.

Egyiptomi és nyugati elemzők egyetértenek abban, hogy Mubarak nem fogja fel az utca dinamikáját, s a jelek szerint "belülről próbálja meg ismét felépíteni a rendszert", ahelyett, hogy engedne a lakossági követeléseknek.

Mubarak makacskodása, hogy szeptemberig hivatalban marad, azt jelzi: egyértelműen szakított első számú szövetségesével és támogatójával, az Egyesült Államokkal, és lemondott annak évi 1,5 milliárd dolláros adományáról. A lemondás elutasításával Mubarak valószínűleg megkötötte Barack Obama kezét, jóllehet az amerikai elnök a válság alatt mindeddig tartózkodott attól, hogy nyíltan távozásra szólítsa fel őt.

Obama: nem elégséges Mubarak bejelentése

Elégtelennek minősítette Barack Obama amerikai elnök a Hoszni Mubarak egyiptomi államfő által csütörtök este bejelentett hatalmi változásokat, s úgy vélte, Kairónak még ki kell jelölnie a demokratikus átmenet "hiteles" útját.

Obama Washingtonban kiadott közleményében úgy értékelte Mubarak elnöki jogköreinek átruházását az egyiptomi alelnökre, hogy "az egyiptomi népnek azt mondták, hatalmi átmenetről van szó, de egyelőre nem egyértelmű, hogy ez az átmenet azonnali, lényegi és elégséges" lenne.

Obama úgy vélte, Kairónak még ki kell jelölnie a demokratikus átmenet "hiteles, konkrét és egyértelmű" útját. Az amerikai elnök felszólította Kairót, tartózkodjon a Mubarak lemondását követelő tüntetőkkel szembeni erőszaktól.

Ashton szerint most jött el a hatalomváltás ideje

Most jött el a hatalomváltás ideje Egyiptomban - jelentette ki Catherine Ashton, az Európai Unió külpolitikai főképviselője, reagálva Hoszni Mubarak csütörtök esti beszédére, amelyben az egyiptomi elnök bejelentette, hogy nem mond le, de hatalmi jogköreit átruházza alelnökére.

"Mubarak elnök még mindig nem nyitott teret a gyorsabb és mélyrehatóbb reformoknak. A következő órákban és napokban figyelmesen követjük majd, hogyan reagál erre az egyiptomi nép, mert a nép követeléseinek és elvárásainak teljesülniük kell. A népnek van joga megítélni, hogy a Mubarak elnök által bejelentett intézkedések megfelelnek-e elvárásainak és törekvéseinek" - tette hozzá Ashton közleményében.

Felszólította az egyiptomi hatóságokat és a hadsereget, hogy higgadtan és visszafogottan cselekedjenek, és védjék meg a békés tüntetőket. Azzal kapcsolatban, hogy Mubarak csak "a biztonsági feltételek" teljesülése esetén lesz hajlandó megszüntetni a rendkívüli állapotot az országban, Ashton figyelmeztetett: a szabadságjogoknak "a lehető leghamarabb érvényesülniük kell". A főképviselő közölte, hogy "mihamarabb el akar látogatni Egyiptomba".

Alig néhány órával a közlemény kiadása előtt ismerte el a főképviselő szóvivője, hogy Kairó vonakodik megadni Ashtonnak az engedélyt arra, hogy elvigye Mubaraknak és ellenzékének az EU 27 tagországa vezetőinek üzenetét.

Hague, Westerwelle, Barak, Baradei, McCain is véleményezik

William Hague brit külügyminiszter "egy széles társadalmi alapokon nyugvó kormányt eredményező, gyors, de rendezett átmenetet" sürgetett Egyiptomban Mubarak beszédére reagálva. "Alaposan tanulmányozzuk, hogy mit mondott az elnök és az alelnök. Mi Nagy-Britanniában azt akarjuk, hogy az egyiptomiak békésen és demokratikusan tudják elsimítani nézeteltéréseiket. Egyelőre nem egyértelmű, hogy (Mubarak) mely hatalmi jogköreit adta át (alelnökének), és hogy ez valójában mit jelent" - mondta a Bahreinben tartózkodó Hague a BBC-nek nyilatkozva.

"Egyiptom robbanni fog, és a hadseregnek kell majd megmentenie az országot" - írta Mubarak beszédére reagálva Mohamed el-Baradei az arab ország egyik fő ellenzéki vezetője a Twitter mikroblogon fenntartott profiljába (http://twitter.com/ElBaradei). A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva pedig azt mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Nobel-békedíjas volt főigazgatója: "Az emberek rettenetesen dühösek, nekünk pedig van okunk aggódni. (Mubaraknak és Szuleimánnak) félre kell állniuk. Elvesztették az emberek bizalmát" - szögezte le, hozzátéve még, hogy Mubarak elvesztette minden legitimációját. Utalva arra, hogy az elnök átadta hatalmi jogköreit alelnökének, feltette a kérdést: "Hatalom nélkül hogy lehet valaki elnök?"

Baradei néhány órával korábban interjút adott egy amerikai és egy osztrák médiumnak, és ebben annak a véleményének adott hangot, hogy egy háromtagú tanácsnak és egy nemzeti egységkormánynak kellene most átvennie a hatalmat Egyiptomban.

Ennek a kormánynak hiteles szakértőkből kell állnia - mondta abban az interjúban, amely a Die Presse című osztrák lap pénteki számában jelenik meg. A mintegy egyéves átmeneti időszak alatt meg kell alkotni egy ideiglenes alkotmányt, majd szabad és demokratikus választásokat kell rendezni - teszi hozzá.

Nem hoz demokráciát az országnak egy olyan átmenet, amelyet Omar Szuleimán irányít, "hacsak hátulról nem rugdossák" - mondta a Foreign Policy című amerikai magazinnak El Baradei. "Úgy gondolom, elhibázott ez a folyamat. Az ember nem bízza kecskére a káposztát. Egyáltalán nem bízom (Szuleimánban), ő Mubarak tükörképe." A jelenlegi hatalomban senkinek nincs hitele - tette hozzá.

Csalódottságának adott hangot a Mubarak-beszéd miatt az ENSZ New York-i székhelyén tartózkodó Guido Westerwelle német külügyminiszter. Mint mondta, "nem ezt remélte". Kifejezte kétségét afelől, hogy a beszéd hozzájárul az egyiptomi helyzet békés rendezéséhez. A nemzetközi közösség aggodalma a beszéd után még nagyobb lett, mint volt - mondta. Felszólította a kormányellenes tüntetőket, hogy tartózkodjanak az erőszakos cselekményektől, hozzátéve azonban, hogy joguk van megvalósítani törekvéseiket, "a szabadságot, a demokráciát, a változást".

Az ENSZ székhelyén nyilatkozott újságíróknak Ehud Barak izraeli védelmi miniszter is, miután találkozott Ban Ki Munnal, a világszervezet főtitkárával. Az egyiptomi hatalmi jogkörök átadásával kapcsolatban azt mondta: az egyiptomi nép feladata, hogy az ország alkotmányának, normáinak, gyakorlatának megfelelően megtalálja az előrevivő utat. Az egyiptomi belpolitikai helyzetről nem volt hajlandó többet mondani, de optimistának mondta magát a közel-keleti békefolyamat kilátásaival kapcsolatban annak ellenére, hogy "forrong a nép" sok arab országban.

John McCain befolyásos amerikai republikánus párti szenátor "nagyon sajnálatosnak" nevezte, hogy Mubarak beszédében nem jelentette be a hatalomtól való azonnali visszavonulását.

Az Egyesült Államok meg akarja akadályozni, hogy "szélsőségesek helyzetbe kerüljenek" Egyiptomban az átmeneti időszakban - jelentette ki csütörtökön a washingtoni kongresszusban James Steinberg külügyminiszter-helyettes. "Gondoskodni akarunk arról, hogy szélsőségesek vagy olyanok, akik nem hisznek abban a nyílt és demokratikus folyamatban, amelyben mi, túszul ejtsék a folyamatot" - mondta. Steinberg többször kibújt a kongresszusi képviselők arra vonatkozó kérdése alól, hogy mi Washington álláspontja a Muzulmán Testvériség egyiptomi iszlamista mozgalom esetleges jövőbeni kormányzati szerepével kapcsolatban. Annyit azonban leszögezett, hogy az Egyesült Államok nem szeretne egyetlen olyan államalakulatot sem, amely elutasítja - mint fogalmazott - az alapvető demokratikus értékeket, "a nők és a kisebbségek jogait, valamint a vallásszabadságot".

Párizs: Mubarak döntése elkerülhetetlen volt

Nicolas Sarkozy szerint "elkerülhetetlen" volt Hoszni Mubarak egyiptomi elnök döntése arról, hogy átadja hatalmi jogköreit. A francia államfő ugyanakkor óva intett attól, hogy Iránhoz hasonló vallási diktatúra jöjjön létre az arab országban.

"Elkerülhetetlen volt (a hatalom átadása)" - mondta Sarkozy csütörtök este a TF1 francia kereskedelmi televízió élő adásában, amelyben elvileg belpolitikai kérdésekre válaszolt, de a műsor végén reagált Mubarak bejelentésére is.

"Azt kívánom teljes szívemből a születő egyiptomi demokráciának, hogy vegye a fáradságot politikai formációk, struktúrák, elvek létrehozásához, annak érdekében, hogy megtalálja a demokrácia útját és ne a vallási diktatúráét, mint ahogy az sajnálatosan Iránban történt a sah távozását követően" - hangsúlyozta a francia elnök.

Hozzátette: "Amit most mi, a nyugati demokráciák tehetünk, az annyi, hogy segíteni kell Egyiptomot, segíteni kell Tunéziát a demokrácia felé vezető úton azért, hogy az egyik rendszerből ne essenek át egy még rosszabba. Ez az erkölcsi feladatunk és ezt diktálja az érdekünk is".

A hatalma elleni példátlan tüntetések dacára Mubarak azt jelentette be csütörtök esti tévébeszédében, hogy az "alkotmány rendelkezéseinek megfelelően" átruházza hatalmi jogköreit alelnökére, de jelezte, hogy a szeptemberi elnökválasztásig megtartja funkcióját.

Washingtoni nagykövet: mostantól de facto az alelnök az elnök

Mostantól ténylegesen Omar Szuleimán egyiptomi alelnök az ország elnöke, mert Hoszni Mubarak elnök átadta neki minden hatalmi jogkörét - közölte csütörtök este a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva az arab ország washingtoni nagykövete.

Számeh Sukri azután nyilatkozott a hírtévének, hogy Mubarak bejelentette: nem mond le, de átadja a hatalmat Szuleimánnak.

"Mostantól Omar Szuleimán alelnök az ország tényleges elnöke, ő látja el az elnöki tisztséggel járó összes feladatot" - mondta. Hozzátette, hogy ezt Szuleimán kifejezett kérésére tette nyilvánvalóvá. "Úgy is fogalmazhatunk, hogy a de jure elnök Hoszni Mubarak, de a de facto elnök az alelnök". Arra a kérdésre, hogy ezáltal kimondható-e: Mubaraknak nem maradt jogköre, azt válaszolta: "a helyzetből nyilvánvalóan erre lehet következtetni".

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!