Háború

Irán Izrael elleni csapása sokkal sikeresebb volt, mint amilyennek látszik?

Teherán megtorló támadása talán nem okozott nagy pusztítást, de messze nem volt kudarcos.

2024.04.16 13:11ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Április 14-én éjjel Irán és megbízott erői cirkálórakéta- és kamikaze dróncsapások sorozatát indították izraeli területre. A támadások nem értek meglepetésként. Teherán már korábban figyelmeztetett, hogy válaszolni fog az iráni konzulátus elleni április 1-jei, a szíriai Damaszkuszban végrehajtott izraeli légicsapásra, amelyben meghalt az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) több magas rangú tisztje, köztük két tábornok. A megtorló csapás az Igazi ígéret hadművelet nevet kapta.

Még mindig sok vita folyik arról, hogy sikeres volt-e az iráni megtorló csapás. A legtöbb katonai szakértő egyetért abban, hogy Teherán akciójában nem volt semmi szokatlan, kivéve, hogy ez volt Irán első közvetlen támadása Izrael ellen. Technikai szempontból a stratégia egyszerű volt: Irán először drónokkal elnyomta az ellenség légvédelmi rendszereit, majd hiperszonikus rakétákat indított, hogy ne tudják azokat így elfogni.

Elhamarkodott következtetések?

Sok szakértő szkeptikusan nyilatkozott az iráni csapásról, és sietett kijelenteni, hogy a megtorlás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ez a reakció aligha meglepő. Ahogy Szun-ce írta az ókorban: "Ezért száz harcot vívni és százszor győzni nem a legjobb a jók között. Nem is harcolni, mégis alávetni az ellenséges sereget: ez a legjobb a jók között." 

Tehát a győzelem legjobb módja, ha egyáltalán nem harcolunk. Ez volt Irán stratégiája. Az Izrael elleni csapása nem annyira katonai válasz volt, mint inkább egy lépés egy nagy sakkjátszmában.

A szíriai fővárosban lévő iráni konzulátus elleni támadás után Teherán nehéz helyzetbe került. Úgy kellett válaszolnia, hogy meggyőzőnek tűnjön, és konkrét katonai célokat érjen el, de ne robbantsa ki a harmadik világháborút.

Az első pont eléréséhez Iránnak közvetlen csapást kellett végrehajtania anélkül, hogy kizárólag proxy erőkhöz folyamodott volna - és valóban így is cselekedett. Ami a második pontot illeti, bár a legtöbb rakétát és drónt valóban lelőtték, néhánynak sikerült behatolnia az izraeli légtérbe és katonai célpontokat eltalálni. Az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri azt mondta, hogy az izraeli-szíriai határon lévő információs központot és az izraeli Nevatim légibázist találták el. És végül, ami a harmadik pontot illeti - a háború nem történt meg. Ez hasonlított a 2020-as helyzethez, amikor az irániak Szoleimani tábornok meggyilkolására válaszul amerikai támaszpontokat támadtak Irakban.

Azonban még túl korai lenne találgatni, hogy az iráni támadás sikeres volt-e vagy sem. A nagy kérdés most az, hogy Izrael hogyan fog reagálni.

Mit ért el Irán?

Fontos hangsúlyozni, hogy Irán akciójának inkább politikai, mint katonai súlya volt. Ebben az értelemben finoman hajtották végre, és sikeres volt. Nyilvánvaló, hogy az irániak nem akartak olyan háborút kirobbantani, amelybe az USA is belekeveredne.

Az is nyilvánvaló, hogy az iszlám köztársaság az április 14-i támadásnál erősebb drónokkal és rakétákkal rendelkezik. Azonban még a kevésbé fejlett drónok és rakéták is képesek voltak behatolni az izraeli légtérbe és gazdasági károkat okozni, mivel Izrael sokkal több pénzt költött a rakéták és drónok lelövésére, mint amennyit Irán a kilövésükre.

Teherán ismét bebizonyította, hogy Izrael nem sebezhetetlen, és meg lehet támadni. Ami az okozott kár mértékét illeti, az nagyban függ a támadásban használt rakéták és drónok típusától - és Iránnak rengeteg haditechnikai eszköze van.

Végül Irán legfőbb eredménye az, hogy sikerült Izraelt ugyanúgy összezavarni, mint ahogyan az október 7-i Hamász-támadás után is összezavarodott. Az országnak reagálnia kell. De hogyan? Izraelnek le kellene csapnia az iráni proxy erőkre? Ez lehetséges, de Izrael mindig ezt teszi, nem sok eredmény nélkül. Közvetlenül Iránra kellene csapást mérnie? De az olyan háborút indítana el, amelyre senki sincs felkészülve, beleértve az Egyesült Államokat is.

Következtetés

A labda most Izrael térfelén van, és az országnak ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenéznie, mint az Iszlám Köztársaságnak április 1-je után. De vajon Izrael képes lesz-e ugyanolyan hatékonyan megoldani ezeket a kihívásokat?

Figyelemre méltó, hogy az IRGC főparancsnoka, Hoszein Szalami kijelentette, hogy mostantól kezdve, ha Izrael megtámadja Irán és az iráni állampolgárok érdekeit, Teherán újra lecsap rá. Ez egy fontos kijelentés. Lényegében az Irán által április 14-én végrehajtott támadás nem csupán megtorló csapás volt, hanem új rendet teremtett. Irán megmutatta, hogy kész új befolyásolási eszközökhöz folyamodni egy olyan helyzetben, amikor a szavak nem elegendőek. Nem azért támadta meg közvetlenül Izraelt, hogy háborút indítson, hanem azért, hogy megmutassa, mi történhet, ha az Izraelre gyakorolt nyomásgyakorlás minden más módszere kudarcot vall.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.