Világvége vagy világbéke?

Észak-Korea: Szó sincs leszerelésről, csak befagyasztják a kísérleteket

Voltak korábban kísérletek a béke-megállapodásra, de valami mindig közbejött.

_{2018.04.28 07:18ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Óriási legitimációs forrás Kim Dzsong Unnak, hogy megköti a Koreai háborút lezáró békeszerződést. Ez sem az apjának, sem a nagyapjának nem sikerült – fogalmazott az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csoma Mózes.

A közszolgálati egyetem Korea szakértője szerint. Elkezdődhet a két Koreában egymástól elválasztva élő családok egyesítése. A beszélgetésben Novák András felidézte: Európai szemmel felfoghatatlan az elzártság. Vannak okos telefonjaik, de nincs internet. Csoma Mózes szerint a békeszerződés után sem fog Észak Korea megváltozni, a zártsága, a politikai berendezkedése marad olyan, mint eddig volt.

Történelmi pillanatot hoztunk össze – így fogalmaztak a két Korea vezetői, amikor elkezdték a béketárgyalásokat a két országot elválasztó határnál. Igazat mondtak – erősítette meg az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csoma Mózes. A közszolgálati Egyetem Korea szakértője szerint voltak korábban kísérletek a béke-megállapodásra, de valami mindig közbejött. Vagy Dél-Koreában változott a kormányfő, vagy az USA-ban választottak új elnököt. Most minden feltétel megvan ahhoz, hogy akár már ősszel megszülessen a békeszerződés.

Mind a két Koreában régóta szeretnék megoldani a konfliktust, mert a koreaiak még ma is egy nemzet tagjainak tekintik egymást. Csoma Mózes a határon túli magyarokkal kapcsolatos érzésekhez hasonlította a helybeliek érzelmi viszonyát a megosztottsághoz.  Nemzeti ügy a megosztottság, minden olyan fejlemény, ami a történelmi traumát enyhíti, az nagy előrelépés a két ország életében.

Novák András ehhez hozzátette, hihetetlenül nagy volt a feszültség a megállapodás előtt Észak-Korea és Dél-Korea között. Az ATV riportere figyelmeztetett:

Észak-Korea egy a világtól teljesen elzárt ország, például nincs internet. Elmondták a riporternek a beszélgetésekben, most, amikor kint forgatott, hogy úgy gondolnak a déliekre, mint akik ugyanahhoz a nemzethez tartoznak.

Ők is érzik, hogy nem természetes a két Korea kettészakítása. Még mindig családok százezrei vannak mesterségesen elválasztva egymástól. A mostani megállapodásban sokaknak az a legfontosabb, hogy a családok elkezdhetnek közeledni egymáshoz – ezt mesélték a családok Novák Andrásnak.

Lényeges momentumra hívta fel a figyelmet a Korea szakértő: Különbséget kell tenni, a kísérletek befagyasztása, a próbarobbantásoknak leállítása illetve a teljes leszerelés között. Olyan megegyezések korábban is születtek, hogy nem lesznek erődemonstrációk. Észak-Korea pontosan tudja, azért megtámadhatatlan, mert vannak ilyen veszélyes eszközei, vagyis, a teljes leszerelés után védtelen lenne – tette hozzá Csoma Mózes.

Novák András szerint az is szerepet játszik a megállapodásban, hogy Észak-Korea nagyon szegény állam. Mindennapi látvány a szántóföldön az egy ökör, egy ember. Naponta többször van áramkimaradás. A magas szállodákban is. Épülnek ugyan 25 emelet magas lakóházak, de nem lehet bennük lakni, mert áramkimaradás esetén a lift nem jár. A kórházakban több műtőre jut egy altató-gép, de néha az is leáll műtét közben. Nincs infúziós tasak. A 21 millió ember iskolázatlan és tudatlan – állította Novák András, amivel Csoma Mózes vitába szállt. Ha mindenki tudatlan lenne, akkor nem tudnának rakétákat fejleszteni.

Úgy tudják megtartani a hatalmukat, hogy veszélyes fegyvereik vannak. Észak Koreában az oktatás nagyon fontos dolog Csoma szerint. Novák ezt azzal toldotta meg, hogy egy szűk elit jut csak a magas tudáshoz.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter