Migráció

Az európaiak tartanak a bevándorlás következményeitől

Az európai polgárok döntő többségét aggodalommal tölti el az illegális bevándorlás és a muszlimok számának növekedése, mert ez szerintük fokozza a bűncselekmények elkövetésének, illetve a terrorizmusnak a veszélyét.

2016.07.19 12:41MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ezt mondta a Századvég Alapítvány vezető elemzője kedden, az intézete által szervezett Merre tart Európa? - A Project 28 kutatás eredményei című konferencián.



Lánczi Tamás az Európai Unió valamennyi tagállamában készült felmérésük eredményeit ismertetve hangsúlyozta, az európaiak nem elégedettek a brüsszeli vezetők bevándorláspolitikájával sem.



A migránsok tagállamok közötti elosztását célzó kvóta nagyon megosztó kérdés: a kevés bevándorlóval rendelkező Kelet-európai országokban sem elsöprően, de magas a kvóta elutasítottsága, míg a befogadó államokban magasabb, ami mögött az áll, hogy mindenki szeretné "tehermentesíteni saját országát a bevándorlás következményeitől" - fejtette ki. Lánczi Tamás az Európai Unió jövője szempontjából szerencsétlennek nevezte, hogy a közösség vezetői egy ilyen, a tagállamok közötti feszültséget növelő kérdést erőltetnek.

Kiemelte, az év elején megkérdezettek mintegy kétharmada állította, tart attól, hogy a bevándorlás növeli a bűn- és terrorcselekmények számát. Ez az arány pedig feltételezhetően tovább is növekedett az azóta elkövetett terrortámadások után - fűzte hozzá.

A felmérés eredményei alapján a terrortól leginkább Franciaországban, Hollandiában és Dániában félnek, míg a sor végén Magyarország, Finnország és Észtország áll - ismertette az elemző.

Lánczi Tamás kitért arra is, hogy a válaszadók szintén kétharmada féltette az identitását az eltérő kultúrájú emberektől.

A kutatásban megkérdezett 28 ezer ember 83 százaléka gondolta úgy, hogy hatékonyabban kellene védeni az Európai Unió határait - emelte ki, majd megjegyezte, a kerítéssel történő védekezés népszerűsége Bulgáriában és Magyarországon a legnagyobb, 80 százalékos, míg a schengeni határoktól távolodva egyre kevésbé elfogadott. Lánczi Tamás szerint mindez azt mutatja, hogy a kerítés hatékonyan kezelte az érintett országok problémáját.

A Századvég munkatársa közölte azt is, kutatásuk szerint az európai polgárok elégedetlenek sorsuk alakulásával és pesszimistán látják a közösség gazdasági jövőjét, közel 50 százalékuk ugyanis visszaesésre számít.

A pesszimizmus ellenére ugyanakkor Nagy-Britannián kívül mindössze 7 uniós tagállamban érte el a 40 százalékot azok aránya, akik aláírnának egy az unióból történő kilépést szorgalmazó petíciót - fejtette ki Lánczi Tamás, aki kiemelte, a kontinens több országában, köztük Magyarországon nagyon erős az elköteleződés az EU mellett, ahol szóba sem kerülhet a kilépés. Hozzátette, az európai polgárok átlagosan 64 százaléka megőrizné országa uniós tagságát.

Az elemző szerint ugyanakkor ennek nem lenne szabad okot adni arra, hogy Brüsszelben hátradőljenek a vezetők, hiszen az emberek elégedetlenek az intézményrendszerrel, amin Európának változtatnia kell.

Lánczi Tamás tájékoztatása alapján a Századvég az Európai Unió 28 tagországának mindegyikében ezer-ezer állampolgár telefonos megkérdezésével készítette reprezentatív, nagymintás kutatását január 18. és február 10. között.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.