Elemzés

Szakértő: hosszú távú stratégia kellene a török-kurd konfliktus rendezéséhez

Olyan politikai stratégiára lenne szükség, amely a kurdok lakta térségek újjáépítését és gazdasági fejlesztését is segíti, de erre nem látni a szándékot a török kormányzat részéről.

2016.06.21 19:38MTI

Pénzváltó Nikolett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának kutatóasszisztense elemzésében felidézte: a törökországi kurdok és a török állam konfliktusa tavaly nyáron újabb mélyponthoz érkezett, a 2013 elején kezdeményezett megbékélési folyamat a múlté, az összecsapások az 1990-es évek polgárháborús állapotait idézik. A fegyveres harcok és az országszerte megszaporodó, kurd támadók által elkövetett terrormerényletek elhalványítják a kurd Népi Demokratikus Párt (HDP) parlamentbe jutásának történelmi sikerét.

Mint az elemző írta, a török belpolitikai csatározások mellett - ahol a legfőbb küzdelmet Recep Tayyip Erdogan elnök vezeti az elnöki rendszer bevezetéséért - a szíriai események is erőteljesen hatnak Törökországra és befolyásolják a döntéshozók minden kül- és belpolitikai lépését. Egy önálló kurd állam létrehozásának megakadályozása Ankara egyik legalapvetőbb érdeke, és ennek megfelelően a szomszédos Szíriában élő kurdok autonómiatörekvéseire is veszélyes lépésként tekintenek - mutatott rá.

A kutató közölte: mindeközben folynak a török vízummentességi tárgyalások az Európai Unióval, és ebben a kurdok ugyancsak kiemelt szerepet töltenek be az emberi jogok hatékony érvényesülésének uniós követelménye, valamint a török terrorizmusellenes törvény módosítása körüli vita miatt. Az európai tagállamok vízummentességgel kapcsolatos aggodalmait növeli, hogy a délkelet-törökországi háborús állapotok miatt attól tartanak, kurdok tömegei indulnak el Európa felé.

Pénzváltó Nikolett szerint "Ankara a társadalmi feszültségek kiélezésével a tűzzel játszik". Kérdés, hogy képes lesz-e ellenőrzése alatt tartani a helyzetet, vagy az évtizedek óta megoldatlan "kurdkérdés" lángba boríthatja egész Törökországot és a szűkebb régiót.

Az elemző emlékeztetett: 2016 februárjában Ahmet Davutoglu miniszterelnök tíz pontból álló, terrorizmus elleni és újjáépítési cselekvési tervet jelentett be. A tervezett intézkedések között szerepel a közrend visszaállítása, rendszeres lakhatási támogatás nyújtása, a beruházások növelése, a lerombolt épületek és infrastruktúra újjáépítése. A bejelentésből látható, hogy a kormány igyekszik orvosolni a konfliktus anyagi kárainak egy részét.

A kutató úgy látja, a terv ugyanakkor nem helyez kellő hangsúlyt a nem anyagi károkra, márpedig például az emberi jogsértések, rendőri túlkapások kivizsgálása elkerülhetetlen lenne. Bár a terv mindenképpen jó irányba tett lépés, a kormány részéről továbbra sem látni a szándékot a konfliktus gyökereinek kezelésére, ami csak hosszú távú, társadalmi konszenzuson alapuló politikai stratégia keretében lenne megvalósítható.

A szakértő kiemelte: a HDP révén most először nyílna lehetőség arra, hogy parlamenti keretek között konstruktív, kompromisszumot kereső vitát folytassanak a kurdok és más törökországi kisebbségek jogairól. Erre azonban, úgy tűnik, jelenleg nincs valódi kormányzati szándék. Bár a kampányidőszak lecsengésével akár vissza is térhetnének a béketárgyalásokhoz, a hatalompolitikai törekvések továbbra is maguk mögé utasítják az egyéb szempontokat.

Pénzváltó Nikolett szerint úgy tűnik, nincs olyan belső erő, amely meg tudná akadályozni az erőszak eszkalálódását. Ahmet Davutoglu májusi leváltásával az elnök pozíciója tovább erősödött. Nem látszik hatékony külső fékező erő sem: az EU jelenleg csak minimális hatást tud gyakorolni a migrációs és menekültválság miatt erős érdekérvényesítő pozícióba került Törökországra.

A szakértő hangsúlyozta: egyre többen érezhetik úgy, hogy amíg nem lesz elnöki rendszer, addig nem lesz béke Törökországban, a terrorizmus elleni fellépés azonban csak katonai eszközökkel nem lehet hatékony.

Úgy látja, Ankara jelenleg a katonai, jogi, rendőrségi és titkosszolgálati megoldásokat részesíti előnyben, bár az utóbbi években több eszközzel is próbálkozott: amnesztiával, tárgyalásokkal, a délkeleti területek gazdasági fejlesztésével. Ezeket az eszközöket kellene most ismét elővenni, kiegészítve a kurdoknak tett politikai engedményekkel, továbbá nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az oktatásra és a kommunikációra, valamint lehetőséget kellene biztosítani a szabad véleménynyilvánításra a kurdokat érintő kérdésekben is.

Véleménye szerint három évtizednyi véres konfliktus után mindét fél tisztában van azzal, hogy a katonai eszközök önmagukban nem vezethetnek győzelemre, de a felek erős pozícióban hiszik magukat. A török kormány és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) is a másik meggyengítésére koncentrálnak, miközben arra várnak, hogy a szíriai helyzet tisztuljon, mielőtt megfontolnák, hogy visszatérnek a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz.

Ha valóban meg akarnak egyezni, az első lépésnek a tűzszünetnek, majd a párbeszédnek kell lennie. Azoknak, akik leteszik a fegyvert, biztosítani kell az amnesztia lehetőségét és a társadalmi visszailleszkedés esélyét, a PKK-nak pedig meg kell értenie, hogy az autonóm hatalom megteremtése a többségében kurdok lakta délkelet-törökországi területeken nem reális - vélekedett Pénzváltó Nikolett.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.