EU-bíróság
Nem csak a menedékkérelmet elbíráló tagállam dönthet a bevándorlók visszatoloncolásáról
A menedékkérők attól függetlenül visszaküldhetők az Európai Unióból egy unión kívüli biztonságos országba, hogy erről a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam vagy másik tagország dönt.
2016.03.17 16:19MTIAz ügy előzménye, hogy egy pakisztáni állampolgár 2015 augusztusában jogellenesen belépett Szerbia irányából Magyarország területére, majd - annak ellenére, hogy menekültügyi kérelmet nyújtott be - elhagyta a számára kijelölt tartózkodási helyet, és továbbutazott Csehországba. A cseh hatóságok az érintett visszavételét kérték, s ennek Magyarország eleget is tett. A férfi ezt követően újabb menedékkérelmet nyújtott be, amelyet a magyar hatóságok érdemi vizsgálat nélkül elutasítottak, mondván, hogy a kérelmező vonatkozásában Szerbia biztonságos harmadik országnak tekintendő.
A felperes keresetet nyújtott be a határozat ellen a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, amely a luxembourgi törvényszékhez fordult azzal a kérdéssel, hogy az érintett visszatoloncolható-e a biztonságosnak tekintett országba annak ellenére, hogy a cseh hatóságokat feltehetően nem tájékoztatták a nemzetközi védelmet kérelmező személyek visszaküldésére vonatkozó magyar szabályozásról és gyakorlatról.
Csütörtöki ítéletében a luxembourgi székhelyű bíróság rámutatott, hogy a vonatkozó uniós szabályok - köztük az úgynevezett Dublin III rendelet - szerint valamely tagállam azt követően is élhet a biztonságos harmadik országba való visszaküldésre vonatkozó jogával, hogy a kérelmező a menedékkérelmére vonatkozó érdemi határozat meghozatala előtt távozott, még akkor is, ha az érintett tagállam elismerte felelősségét a menedékkérelem megvizsgálására.
A bíróság azt is megállapította: a közösségi jog ebben az esetben nem írja elő a felelős tagállam (itt Magyarország) számára azon kötelezettséget, hogy tájékoztassa az átadó tagállamot (Csehország) a kérelmezők biztonságos országba küldésére vonatkozó nemzeti szabályozásáról.
A luxembourgi bírák hangsúlyozták, hogy a két érintett tagállam közötti információcsere hiánya nem sérti a hatékony jogorvoslathoz való jogot.
Az uniós gyakorlat szerint az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagállamok bíróságai az előttük folyamatban lévő jogvita keretében a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az uniós bíróság elé. Az uniós testület azonban nem dönti el a jogvitát, a nemzeti bíróság feladata marad, hogy az ügyet a luxemburgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 23:30 Embereket temetett maga alá a beomló épület
- 22:30 Ezután sem kell jelenteniük a papoknak a gyónás során lebukó pedofilokat - videó
- 21:30 Elképesztő, milyen büntetést kapott a KRÉTA rendszert 15 évesen meghekkelő fiú - erre senki sem számított
- 21:06 A fejét követelik Szalántán az életben maradt ámokfutó audisnak
- 20:48 Legyalulta a kavicsot szállító teherautó a tehervonat vezetőfülkéjét, benne a mozdonyvezetővel - videó
- 19:46 Nagy Márton: Magyarország képes meghatározó szereplővé válni az űripar területén
- 18:46 Szijjártó: Magyarország és Örményország nagykövetséget nyit egymás fővárosában
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06