Gyilkosságok, robbantásos merényletek

Tagadta a vádakat az NSU német neonáci terrorista sejt ügyének fővádlottja

Tagadta a terhére rótt vádakat a müncheni tartományi felsőbíróságon szerdán Beate Zschäpe, a tíz gyilkosságért és két robbantásos merényletért felelősnek tartott a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű német neonáci terrorista sejt ügyének fővádlottja.

2015.12.09 16:41MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Beate Zschäpe a 2013 májusában kezdődött perben eddig egyszer sem nyilatkozott meg, nemrég viszont új védőügyvéddel kezdett együttműködést és új stratégiát választott, így a per 249. tárgyalási napján részletes vallomást tett.

Védője által felolvasott vallomásában tagadta, hogy részt vett az NSU-nak tulajdonított gyilkosságok és merényletek előkészítésében és elkövetésében, és tagadta azt is, hogy tagja volt a terrorista szervezetnek. Azt mondta, hogy nem is létezett ilyen nevű szervezet.

Vallomása politikusok és az NSU áldozatainak körében hitetlenkedést váltott ki és megütközést keltett. Többen úgy vélekedtek, hogy Beate Zschäpe halott társaira próbálja hárítani a felelősséget és az "NSU 11. áldozataként" igyekszik bemutatni magát.

A vádlott vallomásában a jogi felelősséget ugyan elhárította, de kiemelte, hogy erkölcsi értelemben felelősség terheli, amiért nem tudta megakadályozni a bűncselekményeket, és ezért bocsánatot kér az áldozatoktól, illetve az elhunyt áldozatok hozzátartozóitól.

Állítása szerint csupán belesodródott az ügybe, akarata ellenére, annak révén, hogy ő bérelte a Türingia tartománybeli Jénában azt a garázst, amelyben társai a tudta nélkül robbanószert tároltak, és bujkálni kezdett velük, hogy elkerülje a börtönt, miután a rendőrség 1998-ban felfedezte a garázsban kialakított pokolgépgyártó műhelyt és körözést adott ki az esettel összefüggésbe hozott valamennyi személy ellen, köztük ellene és két társa ellen.

A 40 éves nő elmondta, hogy társai - Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt - rendre utólag tájékoztatták őt a gyilkosságokról és merényletekről. Vallomása szerint a bűncselekmények mindig megrázták, de nem volt ereje szakítani társaival, mert azzal fenyegették, hogy öngyilkosságot követnek el, ha elhagyja őket.

Mint mondta, Uwe Mundlos egy korábbi, Uwe Böhnardt pedig az akkori élettársa volt, és ugyan mindig "csalódott" bennük az újabb gyilkosságok, merényletek hallatán, de továbbra is erősen vonzódott hozzájuk. "Nekik szükségük volt rám, nekem pedig szükségem volt rájuk" - áll a müncheni bíróságon felolvasott 53 oldalas vallomásban német hírportálok beszámolói szerint.

Az NSU a vádirat szerint 2000 és 2007 között az ország különböző településein meggyilkolt nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt, és Kölnben végrehajtott két robbantásos merényletet, amelyben összesen 23 ember megsebesült. A csoport bankrablásokból tartotta fenn magát. Ezekkel kapcsolatban Beate Zschäpe azt mondta, hogy tudott a bankrablásokról, de csak nagy vonalakban értesült róluk, mert a részletekbe nem avatták be társai.

Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt 2011 novemberében egy bankrablás után meghalt, a hivatalos adatok szerint öngyilkosságot követtek el, Beate Zschäpe pedig ezután felrobbantotta a csoport rejtekhelyét és feladta magát.

Az NSU mindhárom tagja a türingiai Jénából származik, a kilencvenes évek eleje óta ismerték egymást, a helyi szélsőjobboldali, neonáci szubkultúra tagjai voltak. A hatóságok veszélyes neonáciként tartották számon őket. A sorozatgyilkosság ügyében nyomozva azonban nem a neonáci színtér felé indultak el.

A rendőrség és az ügyészség mellett a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) - a belső elhárítás - is csődöt mondott, hiszen számos informátora, beépített embere van neonáci körökben, de a terrorista sejtet nem sikerült leleplezni. A német sajtó is melléfogott, a legtöbb lap a "törökbüfé-gyilkosságok" címszó alatt tárgyalta az eseteket. Korabeli tudósítások azt sugallták, hogy a gyilkosságok a török kisebbség valamilyen belső konfliktusából adódó leszámolások lehettek.

A Beate Zschäpe és az NSU négy feltételezett segítője ellen indított büntetőper a német jogtörténet egyik legnagyobb szabású pere. Az eljárást megalapozó nyomozás során 280 ezer oldalnyi irat keletkezett, a vádirat 488 oldalas, a vád alátámasztásához az ügyészség 606 tanút vonultat fel. A perbe 77 magánvádló lépett be, többségük az áldozatok rokona, őket összesen 53 ügyvéd képviseli a tárgyalóteremben, amelyet át kellett építeni, hogy elférjen az eljárás több mint 200 állandó részvevője és az az 50 újságíró, akik sorsolással elnyerték a sajtó számára fenntartott helyeket. Az 50 helyre több mint 300 médium, illetve szabadúszó újságíró jelentkezett.

A müncheni tartományi felsőbíróság várhatóan 2016 tavaszán hoz ítéletet. Beate Zschäpét terrorista szervezet létrehozásával és az NSU számlájára írt bűncselekményekben tettestársként való részvétellel vádolják. Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélhetik, ha bűnösnek találják.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.