Hitzsoldosok

Iszlám Állam - több mint 800 "orosz" harcol a terrorszervezet soraiban

Becslések szerint jóval több mint 800 orosz állampolgár harcol Irakban és Szíriában az Iszlám Állam soraiban. Leginkább csecsenek/grúzok.

2015.01.16 19:08MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: archív

Az orosz külügyminisztérium egyik vezető munkatársa pénteken az Eho Moszkvi rádióban nyilatkozott.

Ilja Rogacsov, az új kihívásokkal és veszélyekkel foglalkozó főosztály vezetője nem hivatalos szakértői értékelésekre hivatkozott, és hozzátette, hogy a terrorszervezetben nem olyan sok az észak-kaukázusi orosz állampolgár, mint amennyit feltételezni szoktak.

A külügyi tisztviselő azt állította, hogy Szíriában és Irakban más országokból való csecsenek is harcolnak az Iszlám Állam (IÁ) soraiban, közöttük olyanok, akik "menedéket kaptak külföldön". Azt mondta, hogy a terrorszervezet leghíresebb "hadvezérei" közül többen a grúziai Pankiszi-szorosban élő csecsen népcsoport, a kisztek tagjai, és "nagy valószínűséggel grúz állampolgárok" - hangsúlyozta.

Rogacsov ezt azzal tetézte, hogy kijelentette, a kiszteket Grúziában képezték ki, valószínűleg grúz szakemberek. Utóbbiakat pedig az amerikaiak készítették fel erre a feladatra.

Az orosz külügyminisztérium főosztályvezetője az Eho Moszkvi rádióban arról is beszélt, hogy bár még mindig sokan érkeznek Szíriába és Irakba, hogy a terrorszervezet soraiban harcoljanak, sikerült megállítani az Iszlám Állam viharos terjeszkedését. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy bár a nyugati koalíció sikereket ért el az IÁ elleni küzdelemben, az addigi győzelmekben megerősödött szélsőséges iszlamista harcosok komoly veszélyt jelentenek a világra. Közülük sokan hazatérnek, és tudomása szerint egyes országokban több százan lehetnek már az IÁ soraiban radikalizálódott emberek.

A kisztek lélekszáma tízezerre tehető. A Pankiszi-szoros a második csecsen háborút követően vált híressé, ahol az előrenyomuló orosz csapatok elől menekülő lázadók találtak menedékre. A térség hamarosan a csecsenföldi gerillahadviselés egyik fontos bázisává vált, feltételezések szerint kiképzőtáborok is működtek itt, és külföldi dzsihadista harcosokat is kiképeztek benne. 2000 és 2004 között a grúz hadsereg katonai akciókat hajtott végre a térségben, hogy kiűzze a lázadókat.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.